Orbán Viktor miniszterelnök az EU elnökséggel kapcsolatban írt a Financial Timesba egy cikket hétfőn, amelynek fókuszában a magyar elnökség prioritásai, kiemelten a versenyképesség visszaállítása áll.

A kormányfő többek között arról is írt, hogy

• a két magyar soros elnökség közötti miniszterelnöksége alatt végigkövette Európa versenyképességének erózióját.
• Helmut Kohl, európai integrációjának egyik vezető személyisége azt mondta az 1990-es években, hogy Európa politikai túlélése a gazdasági versenyképesség fenntartásától függ, és „mindannyiunknak szüksége van Európára ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk a világpiacokon”. A kormányfő szerint Kohl szavai aktuálisabbak, mint valaha. 
• Az EU versenyképességének csökkenése növekvő tendenciát mutat, ami az elhibázott brüsszeli döntéseknek tulajdonítható. Példaként említette a zöldátmenetet, amellyel az EU saját ideológiai indíttatású céljait erőlteti, miközben az iparági szereplőkkel nem egyeztet. 
• Az energiaárak jelenleg háromszor-ötször magasabbak, mint az Egyesült Államokban, így az európai vállalatok elveszítik versenyképességi előnyüket, és kénytelenek a rezsiszámlákra fordítani a forrásaikat, pedig innovációba is fektethetnének. 
• Európának vezető szerepre kell törekednie a zöldiparban, különös hangsúlyt fektetve az elektromos járművek fejlesztésére és gyártására.
• A gazdák is jelentős kihívásokkal néznek szembe: termelési költségeik jelentősen megemelkedtek, és egyre összetettebb zöldkötelezettségeknek kell eleget tenniük.
• A vállalkozásoknak egyre súlyosabb adóterhekkel is szembe kell nézniük. Az OECD globális társasági minimáladója katasztrofális kudarcot vallott. Annak ellenére, hogy mintegy 140 ország, köztük az összes EU-tagállam csatlakozott a megállapodáshoz, az olyan kulcsfontosságú versenytársak, mint az Egyesült Államok, Kína és India még nem fogadták el azt.
• Európa egyre kevésbé vonzó befektetési célpont, sőt az európai vállalatok fontolóra vették, hogy inkább más piacokra költözzenek. A kormányfő szerint egyre inkább lemaradunk a gazdasági növekedést illetően. 
• A magyarországi tapasztalataik azt mutatják, hogy a gazdasági sikerhez versenyre és vállalkozásbarát környezetre van szükség. „Bevezettük az egykulcsos személyi jövedelemadót, eltöröltük a közeli hozzátartozók örökösödési adóját, és az uniós országok között nálunk az egyik legalacsonyabb társasági adó mértéke” – fogalmazott. Megemlítette, hogy a tavalyi év rekordmagas tőkebeáramlást eredményezett Magyarországon.
• Magyarország célja, hogy meggyőzze az európaiakat arról, hogy az egészséges verseny, valamint a legjobb technológiák alkalmazása nagyobb növekedést eredményez.
• A cél egy vállalkozásbarát környezet kialakítása, amely biztosítja, hogy a vállalatok megfizethető és biztonságos energiához jussanak, és minimális adminisztratív terhekkel vehessenek részt a versenyben.
• További céljuk, hogy új versenyképességi megállapodást kössenek az európai gazdaság újraindítása érdekében, a gazdasági nyitottság és a nemzetközi együttműködés előmozdítása mellett.
• Az illegális migrációt is szeretnék megfékezni, szorosan együttműködve a származási- és tranzitországokkal, hangsúlyozva a külső határok védelmét és az ehhez szükséges uniós finanszírozás szükségességét.
• A kohéziós politika jövőjét is igyekeznek úgy alakítani, hogy a régiók között minél nagyobb konvergenciát érjenek el. A gazdákra összpontosító uniós agrárpolitika alapjainak megteremtésére is törekszenek.
• Magyarország versenyképességi stratégiája a német–francia növekedési és versenyképességi programból merített ihletet. Szerinte nem meglepő, hogy Berlin és Párizs, valamint Róma is támogatta a magyar elnökség kezdeményezéseit.
• Szilárd meggyőződésük, hogy egy versenyképes Európa minden tagállam érdekét szolgálja.

„Magyarország kivételesen aktív EU-elnökségre készül. Itt az ideje félretenni az ideológiai vitákat és beindítani Európa motorját. Tegyük újra versenyképessé Európát” – zárta sorait a miniszterelnök a Financial Times hasábjain. 

Mint megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Brüsszelben tárgyalást folytatott Alexander De Croo belga kormányfővel. A találkozó keretében a magyar miniszterelnök hivatalosan is átvette az Európai Tanács soros elnökségét a következő hat hónapra.

A kormányfő hétfő este egy tévéinterjúban is beszélt a soros elnökség lehetséges céljairól és lépéseiről, erről itt írtunk bővebben. 

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. július 1-jén. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)