Július elsejétől már nem hozhatóak forgalomba italosüvegek, PET-palackok és alumíniumdobozok visszaváltási díjas logó nélkül. Erről, valamint az új visszaváltási rendszerről beszélgetett Áder János volt államfő Pethő Zsolttal, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: a MOHU már január elseje után elkezdte a visszaváltó automaták telepítését, azonban a gyártók lobbiztak a féléves csúszásért.
Pethő Zsolt elmondta: Magyarországon szokatlanul hosszú volt a felkészülési idő, de ez azt jelenti, hogy megfelelő idejük volt a gyártóknak felkészülni a július elsejei indulásra. Hozzátette: több európai ország bevezette a visszaváltási rendszert, amellyel az egyszer használatos italospalackoknál 90 százaléknál magasabb visszagyűjtési arányt lehet elérni.
Áder János jelezte, hogy lesz egy átmeneti időszak, hiszen a július elseje előtt beszerzett termékek miatt egy ideig egyszerre lesz a polcokon visszaváltható és nem visszaváltható fajta ugyanazokból a termékekből.
Pethő Zsolt tájékoztatása szerint július elsejétől háromezer REpont automata fog működni, többnyire a legnagyobb boltokban, valamint ezer kisebb boltban vagy büfében lesz lehetőség kézi visszaváltással leadni a flakonokat. Így több mint négyezer helyen tudják fogadni a visszaváltható termékeket. A raktárból még kerülhet ki régebbi csomagolású palack, de várhatóan szeptember–októbertől az egyszerhasználatos üvegek közül csak az 50 forintos logóval ellátottak lesznek a polcokon.
Az egykori köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem szabad laposra taposni a palackokat, hanem azokat épen kell elhelyezni az automatákban. Pethő Zsolt tájékoztatása szerint az alumínium- és az üvegtermékek száz százalékban többször is újrahasznosíthatók, de a PET-palackoknál ez csak négy-öt alkalom, és a technológia is bonyolultabb, mint az üvegnél vagy az alumíniumnál.
Áder János hangsúlyozta, hogy a MOHU célja, hogy tízéves intervallumban az eddigi 32-ről 65 százalékra nőjön az újrafeldolgozott termékek aránya, a lerakás pedig 51-ről 10 százalékra csökkenjen.
Erről Pethő Zsolt kifejtette: már az elmúlt egy évben két százalékponttal tudták növelni az újrahasznosítási arányt, és már kevesebb mint a hulladék felét rakják le. Intézkedéseik között említette, hogy bár a szelektív vegyes hulladékot még zsákban gyűjtik több mint egymillió háztartásban, mindenki kap majd a zsák helyett kukát, mert a nyugat-európai tapasztalatok alapján ez növeli a hatékonyságot.
A vezérigazgató arról is beszélt: a következő tíz évben 185-300 milliárd forintot fektetnek majd be a szelektív hulladékgyűjtés erősítésébe, és 80 hulladékudvart is létrehoznak. Az elsőt már megnyitották Esztergomban. Ezekben majd a szelektíven gyűjtött hulladék mellett például használt sütőolajat, fáradtolajat, maradék festéket, vegyszert, permetszert, elektronikai hulladékot, elemet, mobiltelefont is le lehet adni – tette hozzá.
A műsorban felhívták a figyelmet arra is, hogy lesznek olyan termékek – például a befőttesüvegek –, amelyek továbbra is csak a szelektív gyűjtőkön helyezhetők el. Az átmeneti, néhány hónapos időszakban ügyelni kell továbbá a palackokon szereplő logókra, hiszen azok mutatják meg, hogy visszaváltható-e a termék. Pethő Zsolt közölte: partnereiket arra kérték, hogy az automaták mellett olyan konténereket is helyezzenek el, ahová be lehet dobni a nem visszaváltható üvegeket és flakonokat is.
A vezérigazgató arról is beszélt: az elmúlt időszakban már több mint hatmillió palackot váltottak vissza, most napi 400 ezer visszaváltásnál tartanak, és ez hamarosan napi milliós nagyságrendre fog emelkedni.