Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója interjút adott a Portfoliónak.

A szakember ebben kiemelte, hogy

• mára már sokan tisztában vannak azzal, hogy jobb a pandémiás készültségbe befektetni, mint elszenvedni még egy Covidhoz hasonló nagyságrendű járványt, felkészületlenül. „Felkészültebbek vagyunk, de még nem tartunk ott, ahol kellene” – összegezte.
• Az Egyesült Államokban a tejelőszarvasmarha-farmokon terjedő madárinfluenza szerinte egy nagyon jelentős járványügyi esemény, ezért figyelemmel kell kísérni. „Laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették azt, hogy nem csak állatról állatra, hanem állatról emberre is terjedt a fertőzés.”
• Oroszi Beatrix szerint szerencsére nem súlyosak, a légúti tünetek viszont aggodalomra adnak okot. Ez a vírus bizonyítottan nem terjed emberről emberre, de ha sokszor előfordul olyan esemény, amikor állatról emberre terjed, és légúti tünetekkel is jár a fertőzés, akkor nő a kockázata annak, hogy a vírus megváltozik.
• A szakember szerint nem beszélhetünk arról, hogy ez a járvány a tengerentúlon kontrollálva lenne. Ezért a járvány mindenképpen alkalmas arra, hogy áttekintsük, mit tenne Magyarország ilyen helyzetben.
• „Ha valamit tanulhattunk a koronavírus-járványból, az az, hogy ha az emberek nem bíznak a hatóságokban, és nem hajlandóak együttműködni, akkor annak súlyos következményei lehetnek” – összegezte, majd kitért arra, hogy közben a másik oldalon villámsebességgel terjednek az álhírek, a félretájékoztatás. „Mindenkinek tanulnia kellene az előző járványból és szélcsendben kellene megfoltozni a vitorlákat.”
• Arra a kérdésre, hogy mennyire veszélyes az emberekre a madárinfluenza, Oroszi Beatrix kiemelte, hogy az influenzát elég jól ismerjük. Ezért szerinte jobb helyzetben lennénk, mint 2020-ban a Covid-járvány kitörésekor. „Természetesen, ha egy új influenzavírus kialakul, az okozhat meglepetéseket, ezért ébernek kell maradni.”
• Szerinte Magyarországon meg kell tanulni, hogy egy betegséget vagy egy fertőzést nem keresünk, nem kutatunk fel, attól még ne gondoljuk azt, hogy nincs jelen és nem terjedhet el. „A járványügyben nem szabad hátradőlni.” Majd kiemelte, hogy a történet másik fontos része a vakcinációs programok eredményessége.
• A 2023–24-es járványszezont úgy értékelte, hogy a Sars-Cov–2 elfoglalta a helyét a légúti kórokozók között, de sokban különbözik az influenzától. „Az előző szezonban az történt, amire előzetesen számítottunk: a koronavírus augusztus végén kezdett el járványosan terjedni, szeptemberben és októberben pedig az esetszám tovább növekedett.”
• Ugyanakkor később kiemelte, hogy a Covid még mindig súlyosabb, mint az influenza.
• Oroszi Beatrix szerint Magyarország az időskorúak Covid–19 elleni átoltottságát tekintve a vizsgált 24 ország közül a 23. helyen szerepelt. Lett volna sok olyan európai példa, amit figyelhettünk volna, ahol időben felkészültek a járványra, volt tájékoztató kampány, és időben rendelkezésre állt a megfelelő vakcina.
• „Meg kellene tanulnunk már végre, hogy attól, hogy a Covid-kérdés lekerül a napirendről, ez a vírus még terjed, változik és folyamatosan mutálódik. Szükség van az éberségre, a monitorozásra, és ebben az Epidemiológiai és Surveillance Központ is szerepet vállal” – összegezte a tanulságokat.

Mint megírtuk, Rusvai Miklós állatorvos, víruskutató korábban arról beszélt, hogy nem jó jel, hogy egy amerikai tejtermelő egy tehéntől kapta el a madárinfluenza vírusát. Mint mondta, előbb derült ki, hogy az embert fertőzte a vírus, és azután következtettek vissza arra, hogy eredetileg a tehenek között volt jelen.

A szakértő hozzátette, hogy az emberről emberre terjedés az úgynevezett fajadaptációs képességtől függ. Ennek a fajadaptációnak többnyire idő kell, és a terjedéshez a véletlen is hozzájárulhat. Eddig ez még nem történt meg, az emberről emberre való terjedés képességét még nem szerezte meg a vírus.