Július 1-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amelyik a honvédség jogállását határozza meg. A rendelet értelmében Szalay-Bobrovniczky Kristóf gyakorlatilag mindenféle ellenőrző szerv nélkül hozhat döntéseket a hadsereggel kapcsolatban. Ez eddig az Országgyűlés hatásköre volt, kétharmados többség kellett az ilyen döntések meghozatalához – ami 2010 óta megvan a Fidesz-kormánynak. 

A honvédelmi kérdésekben viszont szükség volt a parlamentre és a szakbizottságra is. Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az alaptörvény-módosítást, amely megtiltotta a honvédség állományában levőknek a szakszervezeti tagságot, valamint a Honvédszakszervezetet átalakította Honvédelmi Érdekképviseleti Szervezetté – amely kedden lépett egyességre a Honvédelmi Minisztériummal.

A rendelet hatálybalépésével a kormány, konkrétabban a miniszter dönt a katonai állománnyal és a munkafeltételeikkel kapcsolatban. A rendeletben például az áll, hogy a honvéd a

katonai rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat, nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg és nem hozhat nyilvánosságra a katonai rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot.

Emellett Szalay-Bobrovniczky Kristóf tényleges indoklás nélkül küldhet el bárkit a katonaságtól. A kormányrendelet értelmében már büntetett előélettel is beléphet valaki a katonaságba, ha a honvédelmi miniszter méltányossági alapon engedélyezi.

A tartalékos vagy a szolgálaton kívüli honvédeknek is szigorúbb, de mégsem egyértelmű szabályok szerinti magatartást kell tanúsítaniuk, amelyet a kormányrendelet csak a „katonai szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásokkal” magyaráz. Emellett miniszteri engedély kell ahhoz is, hogy az 55 évet betöltött személyeket tiszti vagy altiszti állományban továbbfoglalkoztassák.