Ki jár igazán jól a labdarúgó-Európa-bajnoksággal? Mekkora pénzt hoz a szervezőknek, a csapatoknak és a játékosoknak? Meddig bővíthető a részt vevő együttesek száma? A Kibeszélőben Szabados Gábor sportközgazdásszal elemeztük, hogy megéri-e futball-Eb-t szervezni, és ha igen, akkor mennyire.
A sportközgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a jogtulajdonos Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA számára a legnagyobb üzlet, ugyanúgy, mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a nyári olimpia. A kérdésre, hogy melyek a buktatói egy ilyen óriási rendezvénynek, Szabados Gábor azt mondta: az UEFA ezen gyakorlatilag nem tud bukni, mert a bevételek többsége hozzájuk vándorol, míg a kockázatok nagy részét áthárítják a rendező országra, ez esetben Németországra.
A rendező fél kockázatai közé sorolhatjuk, hogy például túl sok költségbe veri magát, esetleg a várt haszon nem realizálódik. A németek ezt most ügyesen csinálták, hiszen 2006-ban már rendeztek egy labdarúgó-világbajnokságot, s akkor egy sor stadiont kipofoztak, felújítottak, és azóta is használják a Bundesligában. Így 2024-ben zömében ezekkel a stadionokkal futottak neki az Eb-nek, az infrastruktúrára most gyakorlatilag nem költöttek.
A rendezési költségeket kell még ideszámolni, viszont a több százezer rajongó, turista költései bőven ellensúlyozzák ezt.
A sportközgazdász szerint hibás az a felfogás, amely először azt nézi meg, mire van szükség egy olimpiához vagy labdarúgó-világbajnoksághoz. Éppen fordítva. Mire van szüksége a szervező államnak, milyen úthálózat-bővítés, hány új sportlétesítmény kell, és arra kell ráilleszteni az adott eseményt.
Ezt a hibát követték el a 2014-es brazíliai labdarúgó-vb-n, ahol olyan városokban is új stadiont húztak fel, amelyeknek legfeljebb a harmadosztályban játszott a csapata. Ezek azóta is kihasználatlanok.
A felvetésre, hogy kiugrási lehetőség-e egy ilyen kontinentális rendezvény a kisebb országok és válogatottak számára, Szabados Gábor egyértelmű igennel válaszolt. Viszont azt a felvetést már nem osztotta, hogy Eb-teljesítménye alapján csapjanak le egy-egy, addig kevéssé ismert játékosra. Ma már nem így igazolnak nagy külföldi csapatokhoz a játékosok. Manapság a világ futballistáinak adatbázisát böngészi egy sportigazgató, még Münchenben a Bayernnél is, és onnan keres a kívánt paramétereknek megfelelő labdarúgót klubja számára.
Már évek óta gyakorlatilag szünet nélkül futball van Európában, az Eb végjátéka alatt az UEFA másik csúcstermékében, a Bajnokok Ligájában már elkezdődnek a selejtezők. De vajon mi történne az UEFA-val, ha nem rendezne „cirkuszt a népnek” minden héten? A szakértő szerint erre kicsi az esély, hiszen a szövetségnek ezekből van bevétele, vagyis a televíziós közvetítési jogok eladásából, a reklámokból, a szponzorációból, a jegybevételből.
Persze ezek jelentős részét vissza is forgatják a labdarúgásba, kisebb országok futball-projektjeinek a támogatására. Értelemszerűen a sok meccs sok bevétel. Ezért van az, hogy ősztől a Bajnokok Ligáját is bővítik, illetve párhuzamosan három nemzetközi versenysorozat fut az UEFA égisze alatt: az Európa-liga mellett 2021-től megjelent a Konferencialiga is. Szabados Gábor szerint
a jelenlegi futballrendszer a legátfogóbb és legkomplexebb sportversenysorozat, amelyhez talán csak a teniszt lehetne hasonlítani.
Mára egyébként odáig jutottunk, hogy minden európai versenysorozatot saját hatáskörébe vont az UEFA, mindent ő értékesít, a bevételekből pedig visszaoszt a részt vevő csapatoknak.
A sportközgazdász elmondta: az Eb első felében 600 ezer turista érkezett Németországba, és a becslések szerint ők körülbelül egymilliárd eurót költöttek el. Ebben benne van minden, az étel, az ital, a szállás és az utazás is, és ez a közvetlen bevétel a német vállalkozásokat gyarapítja, de létrehoz munkahelyeket is, vagyis pörgeti a gazdaságot. Nem beszélve az ebből származó állami adóbevételről.
Emellett nem szabad elfeledkeznünk a pozitív országimázs értékéről sem.
Szó volt arról is, hogy miért nehéz Európa-bajnokságot szervezni a kisebb államoknak. A szakember utalt azokra az infrastrukturális és szervezési feltételekre, amelyeket teljesíteni kell a rendezéshez. Ezek pedig csak bonyolódtak 2016 óta, amikor már 24 csapattal, valamint azok mérkőzéseivel kell számolni. Ezért jelenthet megoldást a kisebbek számára, ha több, adott esetben szomszédos ország összefog, és együtt biztosítja a feltételeket. Ahogyan arra már volt példa többször a kontinensbajnokságok történetében, legutóbb 2021-ben.
A beszélgetés során elhangzott, hogy nem hivatalosan, de bekerült a közbeszédbe: esetleg mégis rendeznénk olimpiát 2036-ban. Szabados Gábor úgy véli, hogy ennek jogát nagy valószínűséggel inkább egy közel-keleti, öböl menti ország szerezheti meg. Ha pályáznánk, akkor inkább a 2040-es jöhetne szóba.
A sportközgazdász egyébként úgy véli, hogy Budapest meg tudna rendezni egy olyan olimpiát, amely hasznos lenne az ország számára, de ehhez nagyon precíz tervezésre, és még fegyelmezettebb kivitelezésre lenne szükség. Ma már jól állunk sportlétesítmények terén, viszont még mindig komoly fejlesztésekre lenne szükség a közlekedés és a szálláshelyek terén. Ezeket pedig úgy kell megvalósítani, hogy az olimpia után is hasznosítani tudja az ország.
Végül fel kellett tenni a kérdést a szakértőnek, aki ugyan váltig állítja, hogy nem lát a jövőbe, de azért elmondta a végső összecsapás lehetséges résztvevőit, ami kiderül azok számára, akik végignézik a videót.
A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)