„Egy közel négyszáz fős, stratégiai ágazatokat felügyelő szervezet irányítása és eredményes működtetése jelentős kihívás, embert próbáló feladat” – fogalmazott az Indexnek adott interjújában dr. Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) új elnöke, akit dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök május elején nevezett ki. A hatóság vezetőjének határozott elképzelései vannak arról, hogy miként állítsák vissza a végrehajtói karba vetett közbizalmat, hogyan lépjenek fel a kiberbiztonság érdekében, miként szorítsák vissza a fiatalkorúak dohányzását.
Nagy László – elnöki kinevezését megelőzően – általános elnökhelyettesként segítette a szervezet korábbi vezetője, dr. Biró Marcell munkáját, részt vett a szervezeti struktúra felépítésében. Úgy véli, elődjétől egy olajozottan működő gépezet irányítását vehette át, így nincs szükség nagyobb horderejű változtatásokra.
„Vannak olyan területek, amelyeknél az előkészítő munka már Biró Marcell elnöksége alatt elkezdődött, viszont elsősorban a jogszabályok hatályba lépése miatt az elnökségem idejére esik a konkrét megvalósítási szakasz. Ilyen például a kiberbiztonsági felügyelet és a kiberbiztonsági tanúsítás. Október 18-tól – a NIS 2 Uniós irányelv szerint – az érintett cégeknek alkalmazniuk kell azon biztonsági előírásokat, melyeket az implementációs folyamat részeként a hazai szabályozás meghatároz” – mondta az SZTFH elnöke.
Az SZTFH látja el a bírósági végrehajtással, illetve a csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó hivatásrendek felügyeletét. A szervezet új elnökét erről a területről is kérdeztük, hiszen a közelmúltban a nagy médiaérdeklődésre számot tartó ügy hatására jelentősen meggyengült a végrehajtói karba vetett közbizalom.
A közbizalom helyreállításával valóban foglalkoznunk kell, ez a cél ott lebeg a szemünk előtt, melynek eléréséhez határozott elképzeléseink vannak. Egyrészt van egy hármas követelményrendszerünk, amelyet a végrehajtói működéssel összefüggésben kívánunk érvényesíteni, ami nem más, mint a jogszerűség, szakszerűség és az empátia. Másrészt – és mindez nem függetleníthető az említett követelményrendszertől – egy megújulási folyamatot is végig kell vinnünk a végrehajtók soraiban
– jelentette ki Nagy László. Szerinte sokan elfelejtik, hogy a bírósági végrehajtás egy szükséges rossz – utalt ezzel a végrehajtás hitelezésben betöltött szerepére. Az elnök úgy látja, hogy a végrehajtók feladata nem egyszerű, mert egy érdekkonfliktus kereszttüzében a végrehajtást kérő, valamint az adós érdekeit egyaránt figyelembe véve kell eljárniuk.
„Az elmúlt két és fél évben több lépést tettünk, amely egyrészt a megújulási, másrészt pedig a végrehajtói szakma megbecsültségének helyreállítását igyekezett segíteni. A mi kezdeményezésünkre módosították többször is a végrehajtási törvényt, amelynek eredményeképpen tavaly januártól már csak jogi diplomával lehet végrehajtói tevékenységet ellátni. A kinevezések már nem élethosszig, hanem 7 évre szólnak, a meghosszabbításnak pedig szigorú feltételei vannak, a jogi végzettség mellett plusz továbbképzési kötelezettséget is előírtunk mind a végrehajtóknak, mind a végrehajtó-helyetteseknek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az SZTFH létrejötte óta 58 végrehajtót neveztek ki, akiknek kivétel nélkül szigorú bírálat alá vették pályázatát.
A végrehajtók több mint 25 százaléka már a hatóság elnökének kinevezése által lépett hivatalba. Nagy László szerint a végrehajtói kar új elnökségével folyamatos és konstruktív párbeszédet folytatnak, miközben folyamatosan ellenőrzik a végrehajtók tevékenységét. „Azt tudom ígérni, hogy amennyiben a jövőben a jogszabályi előírásokat sértő, megkerülő magatartást tapasztalunk, akkor meg fogjuk tenni az elengedhetetlen lépéseket, mert rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, a hatóság pedig zéró toleranciát hirdet a szabályszegésekkel szemben” – fűzte hozzá.
Az SZTFH ellát az emberek életében egyre növekvő szerepet betöltő kiberbiztonság területéhez kapcsolódó feladatokat is. Nagy László szerint kiemelt céljuk, hogy a magyar állampolgárok olyan termékeket és szolgáltatásokat használhassanak, amelyek a kiberbiztonság szempontjából megfelelőek, másrészt pedig a stratégiai ágazatokban működő magyar vállalatok olyan informatikai rendszerekkel bírjanak, amelyek ellenállnak a különböző fenyegetettségeknek. Az elnök nem titkolt célja továbbá, hogy a társadalom tagjai olyan tudatossági szintre jussanak, hogy ha gyanús, káros oldallal vagy e-maillel találkoznak, akkor azonnal megszólaljon a fejükben a vészcsengő.
Az Európai Unióban elsőként nyújtottuk be azt a tanúsítási szabályrendszert, amely előírja, hogy a Magyarországon forgalomba hozott különböző okoseszközöknek milyen biztonsági szinteknek kell megfelelniük. Az állampolgárok egy SZTFH-s matrica segítségével tájékozódhatnak majd arról, hogy az általuk megvásárolni kívánt eszközök kiberbiztonsági szempontból is megfelelőek-e. Ami pedig a cégek informatikai rendszerét illeti: október 18-tól kell alkalmazni – az egész Európai Unió területén – a NIS2 irányelvet, amely a kritikus ágazatokban tevékenykedő vállalkozások informatikai rendszerére vonatkozóan ír elő követelményeket. Ennek az irányelvnek az implementációs folyamatát az unión belül hazánk kezdte meg leghamarabb, és az SZTFH kezdeményezésére az Országgyűlés már tavaly elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvényt. A jogszabály tekintetében hozzávetőlegesen 2500-3000 érintett cégről beszélhetünk, amelyeknek idén június 30-ig kell bejelentkezniük a nyilvántartásba. Ezúton is szeretném felhívni a vállalkozások figyelmét arra, hogy a határidő közeleg, és nem a hatóságoknak kell megkeresniük a cégeket, hanem a vállalkozásoknak kell beazonosítaniuk a kiberbiztonsági törvény rendelkezései alapján, hogy a törvény hatálya alá tartoznak-e vagy sem
– jelentette ki az SZTFH frissen kinevezett elnöke, hozzátéve, hogy ha a szabályozás hatálya alatt álló cégek elmulasztják a nyilvántartásba vételüket, akkor szankcióra számíthatnak.
Nagy László az Indexnek adott interjújában kiemelte, hogy a kiberbiztonsággal összefüggő tevékenységükben az egyik legfontosabb elem a kibertérben felbukkanó veszélyekre történő figyelemfelhívás, ezért indították el A tét Te vagy elnevezésű kampányukat is, amelynek célja, hogy bemutassa a sportesemények vonatkozásában felmerülő csalástípusokat, trendeket, az online sportfogadásokhoz kapcsolódó információbiztonsági kockázatokat, kiemelt figyelmet fordítva a megelőzésre és a védekezésre is a kibertérben.
A kampányban emellett megjelennek az SZTFH szerencsejáték-fókuszú üzenetei, a szlogen a túlzásba vitt szerencsejáték veszélyeire is utal.
A 2024-es labdarúgó-Európa-bajnoksággal összefüggő kampányba bevonták az Országos Rendőr-főkapitányságot, a Magyar Labdarúgó Szövetséget, valamint a Szerencsejáték Zrt.-t is.
A SZTFH vezetője szerint az elmúlt 10 évben drasztikusan nőtt a kibercsalások száma. Ezért is döntöttek úgy 2022-ben, hogy elindítják a Hatóság Minden Kiberül elnevezésű kiberbiztonsági podcastjét, amiben ismert véleményvezérek és szakértők segítéségével dolgoznak fel megtörtént eseteket.
„Elég, ha csak arra gondolunk, hogy amíg 2015-ben a kibercsalók által okozott kárnak a globális összege 5-600 milliárd dollárra volt tehető, addig 2022-ben már 8 ezer milliárd dollárról beszélhetünk, pár éven belül pedig el fogjuk érni a 14-15 ezer milliárd dolláros összeget. Magyarországon tavaly csaknem 20 ezer honfitársunk vált csalás áldozatává, és az okozott kár több mint 30 milliárd forint volt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy sok olyan eset is lehet, amiről nincs tudomása a hatóságoknak, mert a csalások áldozatai az esetek egy részében nem hozzák nyilvánosságra a történteket. Nagy László szerint nem véletlen, hogy az EB idejére időzítették a kampányt, hiszen a hasonló időszakokban jelentősen megnő a sportfogadások száma, amire maguk a kiberbűnözők is kiemelten készülnek.
„Két éve közel száz olyan klónozott honlapot sikerült azonosítania a nemzetközi szerveknek, amelyek a FIFA hivatalos oldalaként próbálták feltüntetni magukat, és több mint 50 adathalász applikációt is el kellett távolítani, mert valójában arra szolgáltak, hogy érzékeny személyes és banki adatokat lopjanak el, vagy agresszív spamkampányokat bonyolítsanak le. A szerencsejáték is a felügyeletünk alá tartozik, ezért igyekszünk segíteni a tudatos játékosi magatartást, felhívni a figyelmet arra, hogy egy csaló oldalt milyen ismérvek alapján lehet felismerni” – fűzte hozzá Nagy László, aki elmondta, hogy a szenvedélybeteggé váló játékosok kezét sem engedik el, hiszen a nap huszonnégy órájában működő játékosvédelmi zöldszámot is üzemeltetnek személyes ügyfélszolgálatuk mellett, ahol szintén várják a segítségre szorulók jelentkezését. A hatóság játékosvédelmi nyilvántartással is rendelkezik, amelybe bejelentkezve a szerencsejátékfüggők önmagukat is kitilthatják bizonyos szerencsejátékokból.
Korábban az SZTFH kezdeményezésére módosult a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény. A módosítás növelte a hatóság mozgásterét az online felületekkel szemben, ezért a hazai fogyasztókat célzó, számukra illegális termékeket jogsértő módon értékesítő weboldalakat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal együttműködve blokkolják.
„2013-ban átalakult a magyar dohánykereskedelmi rendszer, a korábbi időszakban több mint 40 ezer helyen lehetett dohányterméket vásárolni, egy átláthatatlan, nehezen ellenőrizhető értékesítési láncolatot kellett a hatóságoknak ellenőrizni, jellemzően multicégek álltak a háttérben, akik kivitték a profitot az országból. Ehhez képest létrejött egy olyan abszolút zárt értékesítési rendszer, ami magában foglalja a dohánytermék-nagykereskedelmet, illetve a kiskereskedelmet is, ahol összesen kevesebb mint 6000 boltban lehet dohánytermékhez jutni, és abszolút ellenőrizhető rendszerben folyik az értékesítés. Ennek is köszönhető, hogy mind a fiatalkorúakra, mind pedig a teljes lakosságra vetítve kétszámjegyű csökkenést tudtunk elérni az aktívan dohányzók számában” – mondta Nagy László, aki szerint a jó eredmények ellenére sem dőlhetnek hátra. A hatóság tavaly és 2022-ben is közel 2000 ellenőrzést folytatott le fiatalkorú próbavásárlók segítségével, idén – a tervek szerint – ennél is nagyobb akciót hajtanak végre.
„Határozott célunk, hogy idén minden dohányboltba legalább egyszer eljussunk próbavásárlások révén, egész évben tart a kampány, a boltok közel felében már jártunk, és december végéig tartanak az ellenőrzések. Ha kétsége van a dohányboltosnak afelől, hogy az illető nem töltötte be a 18. életévét, akkor kötelessége elkérni a személyi igazolványát. Ha nem adják át, akkor fel kell függeszteni a kiszolgálást, és ki kell tessékelni a boltból az adott személyt. Ebben nincs pardon” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az Elf Bar és az ahhoz hasonló eszközök elleni harcot is folytatni fogják, mert ezt látja az egyik legnagyobb veszélynek a gyermekekre nézve.
Az SZTFH a Gazdasági Versenyhivatallal, a Belügyminisztériummal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Kopp Mária Intézettel közösen létrehozta az Elf Bar-ellenes koalíciót, ami példátlan együttműködés Európa-szerte. Az SZTFH egyik legfontosabb feladata, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel védje a gyermekeket, és csökkentse a fiatalokat érintő, dohányzással kapcsolatos kockázatokat.
(Borítókép: Dr. Nagy László. Fotó: Szollár Zsófi / Index)