Még a nemzetközi baloldal által szélsőjobbnak bélyegzett, migráció- és LGBT-propaganda-ellenes, családbarát, szuverenista konzervatívok körében is sokan gondolják a magyar kormány békepolitikáját oroszbarát törekvésnek.
„Világszerte nagyon sokan gondolták az elmúlt időszakban, hogy Orbán Viktor és kormánya, illetve pártja csak szavakban nemzeti, valójában azonban orosz érdekeket érvényesít” – ezzel a felütéssel írt hosszú elemző cikket az orszagut.com hasábjain Német Zsolt Fidesz alapító, a parlament külügyi bizottságának elnöke.
A politikus érvelése szerint ha ez valóban így lenne, akkor július 2-án a magyar kormányfő nem részesült volna Kijevben barátnak kijáró fogadtatásban és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor miniszterelnök társaságában nem beszélt volna a „közös európai értékeink” megvalósításáról. Németh Zsolt hozzátette:
A magyar érdekek szerint járt el Szijjártó Péter külügyminiszter is amikor aláírta a svájci „békekonferencia” záródokumentumát, amely többek között azt tartalmazza, hogy az ukrajnai béke csak Ukrajna területi integritásának helyreállításával képzelhető el.
A svájci találkozó lényege az volt, hogy az ukránok önvédelmi jogát elismerő országok egyeztessék és rögzítsék álláspontjukat egy majdani tényleges békekonferencia előtt: ne lehessen őket kijátszani egymás ellen. Ez az, amiért a svájci zárónyilatkozat akkor is tehertétel Oroszország számára, ha megpróbálja bagatellizálni az ügyet. Az Ukrajna elleni agresszióból eredő orosz érdek ugyanis az lenne, hogy megtalálva a nyugati hatalmak gyenge pontjait, megoszthassák és kijátszhassák őket egymás és főként Ukrajna ellen. A politikus következtetése szerint, ha a magyar külpolitika orosz érdekeket szolgált volna, akkor Magyarország vagy nem vett volna részt a tanácskozáson, vagy, ha mégis, akkor nem csatlakozott volna a nyilatkozathoz.
Németh Zsolt úgy látja, nemcsak arról van szó, hogy az oroszpártiságot rosszszándékúan terjesztik rólunk, hanem őszintén ezt is gondolják: szilárd meggyőződésük. Ennek alátámasztására számos, kontextusából kiragadott tényt tudnak érvként felsorolni: például a finn és a svéd NATO-csatlakozás hosszan tartó hátráltatását, állami vezetőink oroszországi, fehéroroszországi és iráni látogatásait, vagy épp Magyarország kitartását az orosz energiahordozók mellett.
Oroszbérencnek és ezért gyanúsnak, vagy akár kvázi ellenségnek tartanak minket nemcsak sok helyen Amerikában, hanem Lengyelországban, a Baltikumban, Skandináviában és – ami a mindenkori magyar külpolitikai ráció szempontjából talán a legérzékenyebb – legnagyobb szomszédunknál, Ukrajnában is, illetve ott csak igazán
– írta, hozzátéve: túl azon, hogy ez nemzeti büszkeségünket sérti, kulcsfontosságú gazdasági érdekeink is kockára kerülhetnek a tévképzet miatt. A külügyi bizottság elnöke a politikai téren jelzésértékűek tartja, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládba azért nem vették fel a Fideszt, mert azt gondolták róla, hogy az oroszoknak dolgozik.
Európa jövője szempontjából sorskérdésnek nevezte annak elkerülését, hogy az Európai Parlamentben kialakulóban lévő, új patrióta tömörülésre sikerrel süthessék rá az oroszpártiság bélyegét. Még a nemzetközi baloldal által szélsőjobbnak bélyegzett, migráció- és LGBT-propaganda-ellenes, családbarát, szuverenista konzervatívok körében is sokan gondolják a magyar kormány békepolitikáját oroszbarát törekvésnek.
Olyan mélyen gyökerező sztereotípiák alakultak ki rólunk számos külföldi ország közvéleményében – s ami még rosszabb: döntéshozó köreiben –, hogy azokat csak nagyon szívós, konzekvens munkával lehet megváltoztatni.
– írta.
Ha a Fidesz sikeres integratív szerepet akar játszani az európai konzervatív táborban, akkor következetesen tovább kell haladni az Oroszországtól való függetlenségünk tényeit és imázsát jól láthatóvá tevő politika útján. Ez immáron egy ígéretes európai pártcsalád elemi érdeke is – szögezte le Németh Zsolt.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit csütörtökön is percről percre követjük ebben a cikkünkben.