Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint az idén május 6. és 27. között tartott írásbeli érettségin 112 700 diák adott számot a tudásáról, az emelt szintű szóbelik június 5. és 12. között zajlottak, ezután június 17-től a középszintű szóbelikre került sor, július 3-án az utolsó érettségiző is túlesett a tételhúzáson. 

Új kihívások

Mint korábban beszámoltunk róla, az érettségi pontozása ugyan a korábbi évekhez hasonlóan történt, a tavaszi vizsgáknál a 2020-tól bevezetett új Nemzeti alaptantervhez igazodva több változás lépett életbe:

• A magyarérettségin a szövegértést nyelvtani kérdésekkel bővítették, az érvelést műveltségi tesztre cserélték. A szóbelinél az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővült, felkerült a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is.
• Az új történelemérettséginél a témakörök változtak, a szerkezet, illetve a feladatok típusa nem tér el a korábbiaktól. A politikatörténeti témák aránya növekedett, míg az életmódtörténet visszaszorult, az emelt és középszint közötti kisebb átfedések megszűntek, utóbbinál a lexikai követelmények igazodnak a kerettantervhez.
• A természettudományos tárgyaknál a vizsgázók választhattak gyakorlati feladat vagy saját projektmunka bemutatása között. 

Szabad kezet kaptak az intézmények

Mint megírtuk, idén változott a felvételi pontok számítása. A tanulmányi és érettségi 400 pontján kívül 100 többletpontot adhat a felsőoktatási intézmény a szakonként eltérő szempontrendszer alapján. Mivel ez évente változhat, a felvi.hu létrehozta a Pontszámítás 2025 nevű felületet, ahol a végzős középiskolások láthatják:

• melyek az érettségi pontot adó tárgyak,
• hogyan veszik figyelembe a tanulmányokat,
• a kiválasztott intézmény miért ad többletpontot 2025-ben?

Alapvetően a korábbi szempontrendszerhez hasonló kategóriákat határoztak meg a többletpontok elnyeréséhez:

• nyelvvizsga, nyelvtudás;
• sport-, tanulmányi és művészeti versenyeredmények;
• tartalékos katonai szolgálat;
• esélyegyenlőség;
• szakképesítés;
• releváns munkatapasztalat;
• intézményi felvételi, kompetenciateszt;
• egyéb.

Így változtak a hozott pontok

A továbbtanulók számára a hozott pontoknál a legnagyobb változás, hogy szakonként előírhatják, melyik tantárgyat veszik figyelembe ötödikként, továbbá melyik két tárgyból milyen szintű érettségi teljesítését várják el, de ez nem egységesen kötelező eleme a felsőoktatásba való bejutásnak. 

Abban az esetben, ha a jelentkezőnek nincs középiskolai eredménye vagy érettségije az előírt tárgyból, a 400 pont az érettségi pontok duplázásából állhat össze.

Az érettségi pontok számításánál a legnagyobb változás, hogy amíg az emelt szintű száz százalékát, addig idén a középszintű vizsgákra kapott százalékpont 2/3-adát adják meg felvételi pontnak. Az Eduline összeszedte az átszámítás szabályait:

Középszintű érettségi %	felvételi pont
90–100	60–67
78–89	53–59
70–77	47-52
60–69	40–46
49–59	33–39
40–48	27–32
30–39	20–26
25–29	17–19

A Felvi.hu megjelölt intézményi szakokra szűrhető pontszámítási kalkulátort tett közzé, ami az alábbi linken érhető el.

Mint ismertettük, kétféle pontszámítási módszer áll rendelkezésre

A jelentkező számára kedvezőbbet veszik figyelembe. 

Még lehet módosítani a felvételin

Az E-felvételi rendszerben július 10-ig van lehetőség a jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésére.

Eddig lehet módosítani egyes adatokon, a megjelölt sorrenden pedig csak egy alkalommal. A felvételiző a megjelölt szak költségtérítéses párját is hozzáadhatja a jelentkezéséhez, illetve a pályázás visszavonására is van lehetősége. 

A sorsdöntő nap 

Az Oktatási Hivatal (OH) július 24-én teszi közzé a felsőoktatási ponthatárokat a Felvi.hu-n. Ezen a napon az ország több pontján (Budapesten, Szegeden, Pécsen, Veszprémben) tartanak ingyenes regisztrációhoz kötött Pont Ott Partit, ahol óriáskivetítőn országszerte egyszerre jelennek meg a ponthatárok.

Augusztus 1-jétől az E-felvételi rendszerében a hivatalos iratok között elérhető lesz az OH által a felvételt igazoló hivatalos besorolásról szóló döntés. Ebben szerepelni fog a végleges pontszám, és hogy ezzel melyik szakon érte el a jelentkező a felvételhez szükséges ponthatárt. Ez alapján ismertetik, hogy szeptemberben melyik intézményben kezdheti meg tanulmányait. Ezután 8 napon belül az adott egyetem, főiskola is küld értesítést, ami a beiratkozás pontos helyét és időpontját, illetve az ehhez szükséges dokumentumok listáját is tartalmazza.

Ősszel lehet javítani az érettségin

Az Oktatási Hivatal ismertette, hogy szeptember 5-ig lehet jelentkezni az október–novemberi érettségi vizsgákra, amikor rendes, szintemelő, pótló, javító, ismétlő, kiegészítő, előrehozott érettségi tehető. Ekkor azok is vizsgázhatnak, akik nem vagy nem jól teljesítettek a tavaszi időszakban, valamint a tizenegyedikes diákok és a felnőttek is. Van lehetőség továbbá, hogy emelt szinten újra megmérettessék magukat a diákoknak, tárgyanként mindkét vizsgarészből (az említett pótlást kivéve). Ebben az esetben az utolsó érettségi eredményét veszik érvényesnek – részletezi az Eduline. Jelentkezni erre a vizsgát szervező középiskolákban vagy a lakhely szerinti illetékes kormányhivatalban lehet (akár online is).

Az ekkor érettségizők is továbbtanulhatnak a következő tanévben, de csak februári keresztféléves képzésre kerülhetnek be a november 15-ei jelentkezési határidővel, mivel pótfelvételikre július végétől augusztus elejéig lehet jelentkezni. Ez utóbbiról a ponthatárok kihirdetése után adnak tájékoztatást. A pótfelvételi a sikeres érettségit tett, de a július 26-án felvételt nem nyert hallgatók számára jelenthet mentőövet, ez esetben viszont csak egyetlen szakot jelölhetnek meg. 

(Borítókép: Résztvevők a Pont ott partin 2023. július 26-án a Budapest Parkban. Fotó: Papajcsik Péter / Index)