Jelentősen változnak a földekkel kapcsolatos hagyatéki eljárás szabályai. Gyorsabbá válik az eljárás azoknál a kis értékű földeknél, amelyek az elhunyt tulajdonos nevén maradtak, és az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja miatt tulajdonjogi rendezés kezdődött. Azok az örökösök pedig, akik nem tartanak igényt egy kis értékű földterületre, az eddiginél egyszerűbben és költségek nélkül ajánlhatják fel azt az államnak. Emellett egyszerűsödnek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló szabályok is.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) álláspontja szerint több százezer hagyatéki eljárást érint a következő években az a módosítás, ami azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyeknek az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosuk már több mint tizenöt éve meghalt. Ezek az ingatlanok jellemzően kis méretűek, értéktelenek, és a tulajdonosok (az örökösök) elfelejtkeztek róluk az elmúlt évtizedekben. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartás digitalizációjának keretében, hagyatéki eljárás során kell majd rendezni, amelyet a földhivatal kezdeményez.
Egy friss törvénymódosítás alapján július 9-étől a tulajdoni hányadonként legfeljebb egymillió forint értékű, és legfeljebb ötezer négyzetméteres földek esetében nem kell felkutatni az örökösöket, ugyanis a közjegyző a MOKK honlapján hirdetményben hív fel mindenkit, aki érdekelt lehet az öröklésben, hogy jelentse be igényét egy éven belül.
Ezt a hirdetményt megküldik mindenkinek, aki a több mint 15 éve elhunyt tulajdonos halála után lefolytatott hagyatéki eljárás során öröklésben érdekeltként szerepelt a hagyatéki leltárban. Ha az örökös a határidő lejártáig nem nyújt be igényt, akkor a közjegyző az államnak adja át a földterület tulajdonjogát szállomány (örökségül valakire szállott vagyon) jogcímén. Az állam (mint szállományos) tulajdonjogának bejegyzését követő öt évben (az elévülési idő alatt) az elhunyt örökösei még érvényesíthetik igényüket.
Háromszori halasztás után csak 2025. január 15-én lép hatályba az új ingatlan-nyilvántartási törvény, amely elektronikus ügyintézésre épül. Így aztán csökken a földhivatalok, de nő a jogi képviselők szerepe. Jövő januártól az ingatlan-nyilvántartáson kívül keletkező tényt vagy jogot csak akkor lehet érvényesíteni harmadik személyekkel szemben, ha azt bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. Újdonság lesz az elidegenítési és terhelési tilalom egymástól független alapítása is, amelynek következtében a tulajdonjog tárgyán az elidegenítési és terhelési tilalom együttesen is, de külön-külön is alapítható lesz. Az újfajta tulajdoni lapon az ingatlan adatain túl a tulajdonosnak csak a neve, a születési éve és a lakcíme szerepel majd – eddig tudniillik látható volt a teljes születési dátum és az anyja neve is. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásból kivezetik az elektronikus nem hiteles tulajdonilap-másolatot. Ezzel is növelni szeretnék az ingatlanforgalom biztonságát, a nyilvántartásba vetett közbizalmat azáltal, hogy az egyes jogügyletek, illetve hatósági intézkedések elektronikusan hitelesített adattartalmú tulajdoni lapokon alapulnak.
Változott a hagyatéki eljárás során az állam részére történő felajánlás szabályozása is. Ezzel jellemzően akkor élnek az örökösök, ha kis értékű ingatlanról van szó.
Eddig csak termőföldet lehetett felajánlani az államnak, július 9-étől azonban utat, árkot, mocsarat, halastavat, csatornát is, és az állam viseli az ezzel járó költségeket.
Ezzel a módosítással a tulajdonviszonyok egyszerűsödnek, hiszen ha valaki egy földterületet az államnak felajánl, jellemzően az ahhoz kapcsolódó utat, árkot is felajánlaná, eddig azonban nem tehette meg ezt. A módosítással elkerülhető, hogy az egységes rendeltetésű területek tovább tagozódjanak.
Az örökösök mostanáig jellemzően visszautasították az ilyen hagyatékot, amely azonban jellemzően csak tovább bonyolította a helyzetet, mert ilyenkor az öröklési rendben őket követőre szállt a hagyaték – gyakran a hagyatékot visszautasító személy gyermekeire, akiknek szintén dönteniük kellett a hagyaték elfogadásáról vagy visszautasításáról. A folyamat így hosszadalmas, sokszor költséges és rendkívül bonyolult volt az érintettek számára. Július 9-étől az örökösök az állam számára költségek nélkül felajánlhatják a számukra értéktelen területet.
Szintén július 9-étől módosulnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok. A 2023. január 1-je óta elhunytak után maradt földek örökléssel csak végső esetben és átmenetileg kerülhetnek osztatlan közös tulajdonba. Vagyis az örökösöknek dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterülettel: osztályos egyezséggel megegyezhetnek, hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak. Az új rendelkezés szerint a hagyatéki eljárás részeként is eladhatják olyan harmadik félnek, aki nem érdekelt az öröklésben. A hagyatéki tárgyaláson egyezségbe foglalt adásvételt a közjegyző küldi meg a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amelynek minden földtranzakciót jóvá kell hagynia.
A földek öröklésével kapcsolatos jogszabály-módosítások egyszerűsítik és gyorsítják az örökösök számára a földtulajdonok jogi helyzetének rendezését. Jelentősen rövidülhet az ezekkel kapcsolatos hagyatéki eljárások ideje, és az örökösök számára kedvező, hogy költségek nélkül tudják felajánlani a számukra értéktelen ingatlant az államnak. A hagyatéki eljárásokban közreműködő közjegyzők minden szükséges tájékoztatást megadnak az érdekelteknek a jogszabály-változásokról
– hangsúlyozza Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
(Borítókép: Index)