Az Alkotmánybíróság csütörtökön másodszor – és előreláthatóan nem utoljára – döntött a főpolgármester-választás ügyében. A testület múlt héten semmisítette meg azt a kúriai döntést, amely helybenhagyta a választás eredményét megállapító határozatot. A Kúria ezután elrendelte az érvényes szavazatok újraszámlálását, ami egyébként jelenleg is tart, ám ezt a végzést is megtámadták, mondván, a döntéssel a törvény által nem biztosított új jogorvoslat került az eljárásba. Az alkotmányjogi panaszt azonban az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa visszautasította. Noha az újraszámlálást követően a Nemzeti Választási Bizottság határozatát ismételten meg lehet támadni a Kúriánál, illetve az Alkotmánybíróságnál, alkotmányjogi szakértők szerint az ügy jogi része eldőlt.
Mint ismert, a június 9-ei önkormányzati választáson Budapest főpolgármestere újra Karácsony Gergely lett, azonban mindkét fő esélyes megtámadta az eredményt. Vitézy Dávid a IV. és VII. kerületben, míg a régi-új főpolgármester teljesen új választást kért, ezeket azonban elutasították, sőt a Kúria is megerősítette, hogy nem lesz új választás a fővárosban. Miután megtörtént az újraszámlálás, 41 szavazattal Karácsony Gergely nyert, de ebbe továbbra sem nyugodott bele kihívója, aki június 28-án a Kúria végzése ellen az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa, amelynek Horváth Attila a tanácsvezetője, és tagjai között van – Juhász Miklós és Szabó Marcel mellett – Juhász Imre, a testület elnöke, valamint Varga Réka elnökhelyettes is, július 5-én Alaptörvény-ellenességre hivatkozva megsemmisítette a Kúria végzését. A határozat indoklása szerint a Kúria nem indokolta meg kellően, miért találta alaptalannak a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez vezetett.
Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek. Márpedig – állapította meg az öttagú tanács – az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint
a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértés kapcsán, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása.
Az alkotmánybírák szerint igen, hiszen a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét.
Az ügyben ezért a Kúriának új eljárásban új döntést kellett hoznia.
Így is történt, a Kúria július 7-én hozott végzésében elrendelte a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat NVB általi átvizsgálását. A kúriai tanács arról is rendelkezett, hogy az NVB-nek az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meg kell állapítania a főpolgármester-választás eredményét.
Ez azt jelentette, hogy a 24 592 érvénytelen szavazat után újra kell számolni a 781 550 érvényes szavazatot is.
A hírek szerint a számlálás csütörtökön véget ér, de az eredményhirdetésre péntekig kell várni.
A Kúria július 7-i végzését egy másnap kelt és július 9-én iktatott alkotmányjogi panaszban támadták meg. Az ügyben személyesen eljáró indítványozó szerint a Kúria eljárása ellentétes a választási eljárásról szóló törvény 231. § (5) bekezdésével, ugyanis a bíróság a megtámadott határozatot vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A döntés folytán egy új jogorvoslati lépcsőfok került az eljárásba, amelyre a törvény szerinte nem biztosított volna lehetőséget. Úgy vélekedett, hogy a Kúria által történő újraszámlálásnak lett volna helye, és az új eredményt majd a Kúria határozatának kellett volna tartalmaznia.
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa, amelynek Hörcherné Marosi Ildikó a tanácsvezetője, míg tagja id. Lomnici Zoltán, Patyi András, Salamon László és Szabó Marcel,
nemhogy nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, hanem azt végzéssel visszautasította.
Az Alkotmánybíróság végzése szerint az indítványozó nem fejtett ki alkotmányjogilag értékelhető érvelést, az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz érdemi vizsgálatot megalapozó indoklást.
Az újraszámlálás után a Nemzeti Választási Bizottságnak a Kúria útmutatása szerint újabb határozatban kell megállapítania a főpolgármester-választás végeredményét. Bár alkotmányjogi szakértők szerint az ügy jogi része eldőlt,
az NVB határozatát bírósági felülvizsgálati kérelemmel ismét meg lehet támadni a Kúriánál, majd a Kúria újabb végzését alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróságnál.
Ami az elbírálási határidőket illeti, az NVB határozata ellen a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen. A beérkezéstől számítva a Kúriának is legfeljebb három napja van az elbírálásra.
A Kúria döntése ellen ott van még rendkívüli jogorvoslatként az alkotmányjogi panasz, ami a bírói döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. Az alkotmánybírák a panasz befogadhatóságáról a beérkezéstől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról pedig további három munkanapon belül döntenek.
Vagyis ha pénteken megszületik az NVB választási eredményt megállapító határozata, az – minden jogorvoslat igénybevétele esetén – legkésőbb július végén lesz jogerős.
(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épületének bejárata 2022. február 5-én. Fotó: Róka László / MTI)