A Wizz Air Dubajból Budapestre közlekedő szerdai, 21:20-as járatának felszállása elmaradt, végül a gép csak csütörtökön, 14:30-kor tudott elindulni. Az utasokat Dubajban két ellenkező irányban található hostelben próbálták elszállásolni. „Nőket, férfiakat külön-külön, a 14 év feletti gyermekeket szintén nemek szerint külön, ily módon elválasztva a családokat” – írta olvasónk. Pedig a Gazdasági Versenyhivatal elnöke figyelemfelhívást küldött több, a magyar piacon tevékenységet folytató diszkont-légitársaság vezetőjének.
Egyik olvasónk jelezte, hogy szerdán a Wizz Air Dubajból Budapestre közlekedő 21:20-as járatának felszállása elmaradt. Ezért a terminálon mintegy 250 ember vesztegelt, többen gyermekekkel. Az utasok tájékoztatást többórás késéssel kaptak, a földi kiszolgálószemélyzet előbb néhány órás csúszást jelentett be, majd törölték a járatot. A várakozás alatt olvasónk szerint semmilyen segítséget nem biztosítottak az utasoknak.
Mivel az új járatot csütörtök 12:00 órára ígértek, az utasokat Dubaj két ellenkező irányában található hostelben próbálták elszállásolni. „Nőket, férfiakat külön-külön, a 14 év feletti gyermekeket szintén nemek szerint külön, ily módon elválasztva a családokat” – írta az olvasónk.
Ugyanakkor csütörtökön reggel, amikor az utasok megérkeztek a terminálra, azt közölték velük, hogy további késéssel kell számolniuk, a 12:00 órai indulást 14:30-as időpontra módosították, és állítólag akkor sem biztosítottak semmilyen segítséget, se vizet, se ételt. Végezetül a Wizz Air W6 2498 számú járata csütörtökön, 14:30-kor szállt fel.
A Wizz Air hozzáállása, a segítség elmaradása, az utazók nem informálása, a családok, gyerekek szétválasztása megdöbbentő és megengedhetetlen. Az utasok jelentős plusz anyagi terheit a Wizz Air már most kommentálta, és azt nem kívánja teríteni
– összegezte az olvasónk.
Az Index megkeresésére a légitársaság közölte, hogy a Wizz Air július 10-i, Dubajból Budapestre tartó járatát technikai hiba miatt át kellett ütemeznie.
Mint írták, „a légitársaság földi kiszolgálópartnerei gondoskodtak arról, hogy szállást foglaljanak az érintett utasoknak. A mai napon (2024. 07. 11., csütörtök) mentesítőjáratot küldött az utasokért a Wizz Air, amely estére elhozza őket Budapestre”.
Hozzátették,
a Wizz Air számára továbbra is utasai és munkatársai biztonsága a legfontosabb. A légitársaság ezúton is szeretne elnézést kérni minden érintettől a kellemetlenségért.
A légi közlekedést jellemző, szűnni nem akaró fennforgással összefüggésben a Gazdasági Versenyhivatal elnöke figyelemfelhívást küldött több, a magyar piacon tevékenységet folytató diszkont-légitársaság vezetőjének. Az Index úgy tudja, a Wizz Air, a Ryanair és az EasyJet is a címzettek között van.
Korábban már megírtuk azt is, hogy áll a bál a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, igaz, nemcsak a magyar fővárosban, napjainkban Európa-szerte is kaotikus a légi közlekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonnali beavatkozásokat sürgetett, miközben sovány vigasz a közönségnek, hogy a Budapest Airport segítőpontokat alakított ki a járatkésések miatt repülőtéren várakozó utasoknak. A tárcavezető a HungaroControl vezetőjét is berendelte, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Kossuth rádióban úgy fogalmazott:
amit a légi közlekedésben látunk, az tűrhetetlen.
Úgy tudjuk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs is a diszkont-légitársaságok asztalára csapott, ezzel a Wizz Air, a Ryanair és az EasyJet orrára is koppintva. Az értesülést ellenőrizve kíváncsiak voltunk a Ferihegyen is tapasztalt anomáliák versenyjogi vetületére, ezért a GVH-hoz fordultunk, hogy az államigazgatási szerv a saját szemszögéből tisztázza az ok-okozati összefüggéseket. A hatóságnál lapunknak jelezték:
A Gazdasági Versenyhivatal folyamatosan nyomon követi a légi forgalmi piacot, illetve a Magyarországon is működő légitársaságok tevékenységét, illetve hatáskörei keretében támogatja a folyamatban lévő fogyasztóvédelmi hatósági eljárásokat.
Az Index információját közvetve megerősítve kifejtették: tekintettel az elmúlt időszakban megszaporodott fogyasztói jelzésekre, illetve a légi forgalmi piac működési problémáival kapcsolatos híradásokra, a piaci anomáliákra – amelyeknek magyar utazók, nyaralni vágyók ezrei estek áldozatul – Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke hatáskörével élve figyelemfelhívást küldött több, a magyar piacon tevékenységet folytató – jellemzően fapados – légitársaság vezetőjének.
„Ha csak Budapesten múlna, hogy egy járat el tud-e időben indulni, akkor nem lenne ennyi késés” – mondta korábban az Indexnek Varga G. Gábor. A légi utazási szakértő szerint számos tényezőt figyelembe kell venni, amikor a repülőgépek késéseit vizsgáljuk. A Wizz Air pedig a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy a probléma messze túlmutat a légitársaságok hatáskörén.
„A világjárványt követően 2021-ben, valamint tavaly volt a legkaotikusabb a nyár a légi utazásban. Ha az eddig eltelt idei nyarat megvizsgáljuk, akkor a statisztikákban az látható, hogy nincs sokkal több késés, mint az ilyenkor szokásos időszakban” – fogalmazott az Index megkeresésre Varga G. Gábor, az Egek Ura blog szerzője, aki szerint egyértelmű, hogy sokkal rosszabb volt a helyzet például 2022-ben.
A szakértő szerint a világjárványt követő fellendülésben nem állt rendelkezésre elég munkaerő sem a repülőtereken, sem a légitársaságoknál, sem a földi kiszolgálóknál. Ezért volt akkor sokkal nagyobb káosz az európai légi közlekedésben, ami már abban is megmutatkozott, hogy sok repülőtéren valódi tumultuózus jelenetek alakultak ki.
Fontos tisztázni, hogy rengeteg szereplő koordináltan biztosítja, hogy egy repülőgép eljusson az indulási reptérről a célállomásra. Maga a repülőtér, az ott működő földi kiszolgálószervezetek, a légitársaság és a légiforgalmi irányítás is. Ez utóbbi adott esetben Európában azt jelenti, hogy ahány ország légterén átmegy a repülő a célállomásig, annyi légiforgalmi irányító szolgálat vesz részt a folyamatban, és még ott vannak a repülőgép-karbantartó vállalatok is.
(Borítókép: A dubaji nemzetközi repülőtér. Fotó: Frank Bienewald / LightRocket / Getty Images)