Júliustól már az EgészségAblak mobilalkalmazáson keresztül is lehetséges a szakrendelésekre való időpontfoglalás mellett ezek módosítása vagy lemondása is – ezt a legutóbbi Kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő jelentette be. A Járóbeteg-Irányítási Rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott szerint nagy hatással lesz az egészségügyre, ha az előjegyzés intézése az online térben valósul meg. Az IME egészségügyi konferenciáján Ónodi-Szűcs Zoltán, aki a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellárhelyettese is, a rendszer előnyeiről beszélt.
Mint a legutóbbi Kormányinfón is elhangzott, júliustól az időpont lefoglalása mellett már annak módosítására is lehetőség van az EgészségAblak mobilalkalmazásban, ahogy a 1812-es telefonszámon is. Vitályos Eszter kormányszóvivő elmondta, hogy a funkció július 1-jei élesítése után öt nap alatt már 504 lakossági foglalást regisztráltak. Egyre több járóbeteg-ellátásra lehet már időpontot foglalni, a bevezetés fokozatos, hónapról hónapra fog bővülni a rendszerrel összeköttetésben álló szakrendelők listája.
Azért vezetjük be ezt a lehetőséget, hogy a betegeknek könnyebb legyen bejutni szakrendelésekre, kevesebb várakozási idővel
– hangsúlyozta, hozzátéve: a személyes és telefonos időpontfoglalás lehetősége továbbra is fennál.
Az EgészségAblak mobilapplikációról szólva kiemelte: az alkalmazás egyre népszerűbb, már több mint 3 millióan használják, havonta 2,5 millióan nyitják meg, és több mint 9 millió leletet töltenek le. Eddig országszerte 4143 szakrendelés kezdte meg az időpontok publikálását ezen a felületen keresztül.
„Az EgészségAblak az ellátórendszer ügyfélszolgálata, amelynek célja, hogy a beteget tájékozottan juttassák el az ellátások helyszínére, ennek pedig egyik eszköze a Járóbeteg Irányítási Rendszer” – fogalmazott Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán.
Tavaly novemberben még 83 járóbeteg-ellátó intézménnyel indult a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR). Az ennek átalakításáért felelős miniszteri megbízott, Ónodi-Szűcs Zoltán az IME egészségügyi szaklap legutóbbi konferenciáján beszélt arról, mi indukálta a rendszer bevezetését, illetve milyen változások történtek az azóta eltelt több mint fél évben.
Felidézte, hogy 2018-ban prezentálták azt a kutatásukat, amelyben felmérték az azt megelőző 13 hónap betegellátással kapcsolatos hozzászólásait a közösségimédia-felületeken, weblapokon. Mint rámutatott, az online aktivitások tanúsága szerint a lakosságot legjobban foglalkoztató témák között van az egészségügy. Ezek között is a várólistát és a várakozási időt említették legtöbben 40 százalékban problémaként, főként az évente 60 millió szakrendelői vizit kapcsán. A 2022-es évben ez a véleményarány felment 60 százalékra, 2023-ra már elérte a 70 százalékot, pedig azt várták volna, hogy a világjárvány után ekkorra rendeződni fog a helyzet.
Ez azt jelenti, hogy a beteg hozzáférése az ellátáshoz nehezített
– értékelte. Magyarázatként hozzáfűzte: a paraszolvencia megszűnése óta sok orvos részben vagy teljesen a magánellátásba ment át, betegeik egy részét ide irányítják. A felmérés arra is rávilágított, hogy a betegek többsége a mielőbbi sorra kerülés érdekében választotta a magánegészségügyet, az időpontok és betegfelvétel rendszerét pedig sürgősen javítandónak ítélték.
A Debreceni Egyetem egészségügyi kancellárhelyettese még a rendszer indulásának hónapjában ismertette, hogy a korábbi felmérés szerint a telefonos időpontfoglalások a diszpécserekhez fordulva 3,5 százalékban, közvetlenül a szakrendelésekre telefonálva 65 százalékban voltak sikertelenek. Mint fogalmazott, ehhez legalább 3 ezer ügyfélszolgálatos hiányzik a rendszerből. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az emberek 30 százaléka nem jelent meg a lefoglalt időpontban.
A felmérés tanúsága szerint ahol most jól működik az előjegyzés, a tervezetthez képest átlagban ott is 30 perccel később kerül sor a vizitre, a betegek negyede ennél is többet várakozik, csak 5–8 százalékuknál volt minimálisnak tekinthető ez az idő. A beteg átlagban 15 percet tölt a rendelőben, de valójában a beteg számára 3–4 órás folyamat, amíg ellátáshoz jut. Az előjegyzés, betegfelvétel, a leletkiadás, a dokumentáció mind a folyamat része.
A szakember szerint a beteget ügyfélként kellene kezelni az egészségügyben, ha a JIR általános lesz, rugalmasabban lehet kezelni az előjegyzéseket. „Ez pedig növeli a betegelégedettséget”– hangsúlyozta.
Ónodi-Szűcs Zoltán megjegyezte: a rendszert nagy küzdelmek árán sikerült életre hívni. „A helyi implementációk, az intézmények folyamatainak sztenderdizálása nehézkes volt, bezárkóztak saját előjegyzési rendszerükbe”– részletezte. További problémaként említette, hogy sokszor maguk az intézmények sem látják, hogy milyen további helyszíneken rendelnek még az orvosaik.
Június 10-ei adatok szerint a JIR-be 6379 szakrendelés 10 millió időpontja került fel, amiből 3 millió előjegyzés van, ebből 1,1 milliót mások – járóbeteg-ellátó intézmények, háziorvosok – is, 630 ezret pedig a lakosság is láthat az EESZT-ben. A nyár folyamán az EgészségAblak applikációban az időpontfoglalások integrálása mellett a betegelégedettségi visszajelzésre is lehetőség lesz. „Ez nem egyszerűen egy alkalmazás, minden olyan szolgáltatás összessége, ami ahhoz kell, hogy eljusson a beteg a rendelőbe” ‒ emelte ki.
Az online időpontfoglalási rendszer fejlesztésénél legnagyobb kihívásnak a finanszírozást nevezte meg, miközben nem ismer olyan programot, ami a betegellátásra nagyobb hatással bírna, kevesebbe kerülne és rövidebb idő alatt jelentősebb eredményt tudna hozni. Szerinte három lehetséges ok miatt nem jut erre elegendő forrás:
A várólista-csökkentő program tavaly 7,5 milliárd forintba került, valamivel kevesebb mint tízezer embernek segítettünk. Összehasonlításképp: csak a debreceni klinikai központban havonta 114 ezer előjegyzés készül
‒ mutatott rá Ónodi-Szűcs Zoltán. Arra is kitért, hogy nemzetközi összevetésben az OECD-országok között nem állunk rosszul a műtéti várólisták tekintetében. A szakember szerint a járóbeteg-ellátás kapacitásmenedzsmentjének pedig egyik leghatékonyabb eszköze lehet a JIR, valamint az ügyfélszolgálatának nevezett EgészségAblak applikáció széles körű elterjedése, mindez a lakosság egészségügybe vetett bizalmát javítaná.
(Borítókép: Az EgészségAblak applikáció egy okostelefonon 2024. február 12-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)