Tovább dolgozunk a magyar űrkutatás és űrtevékenység felvirágoztatásán – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa csütörtökön Budapesten, azon az ünnepélyes aláírási ceremónián, ahol négy egyetem csatlakozásával 21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium.
Ferencz Orsolya felidézte, hogy 2018-ban elkezdték a munkát, megalkották Magyarország Űrstratégiáját, majd elindították a HUNOR programot, hogy ismét magyar űrhajós léphessen a világűrbe. A közvélemény újra elkezdett beszélni a világűrről, téma lett a leendő űrutazás és sikerült felhívni a figyelmet az űrtevékenység fontosságára.
A „Covid-világjárvány és az orosz–ukrán háború árnyéka ellenére” egyre aktívabban részt vesznek az Európai Űrügynökség munkájában, megtízszerezték a regisztrált magyar szereplők számát, a hazai űrszektor nemzetközi méretét, láthatóságát, ez egy igazi sikersztori – fogalmazott a miniszteri biztos. Hozzátette: új szakpolitikát teremtettek, és akik először „megmosolyogták” a témát, ma már intenzíven érdeklődnek a szakterület iránt, és nő az űrszektorral foglalkozó cégek száma.
A UniSpace programot Ferencz Orsolya jelentős felsőoktatási innovációnak nevezte, amelyben a legkiválóbb magyar egyetemek vesznek részt, előbb 17, mostantól pedig az Állatorvosi Egyetem, az Andrássy Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem, valamint a Milton Friedman Egyetem csatlakozásával 21 intézmény, és ősztől már angol nyelven is elérhetőek a képzések négy szakirányon. Az oktatók részt vesznek a magyar űrhajósjelöltek kiképzésében is – jegyezte meg Ferencz Orsolya.
Tavasszal átvették okleveleiket az első évfolyam végzős hallgatói, akik közül sokan már el is helyezkedtek a szektorban, ami erős motivációt jelent a folytatásra és a program nemzetközi megerősítésére – jelentette ki a miniszteri biztos, köszönetet mondva minden együttműködőnek.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára közölte, céljuk, hogy Magyarország a felsőoktatásban és az innovációban Európa és a világ legjobbjai közé lépjen, ehhez kulcsfontosságú az együttműködés az ipari szektor és az egyetemek között.
Kitörési pontokat, a jövőben felértékelődő területeket kerestek a „kutatási ökoszisztémában”, és ilyen, a jövőben felértékelődő területként azonosították a digitális, valamint a zöldátállás, egészséges életmód, továbbá a biztonság és védelem ügyét, ennek keretében pedig az űripart – folytatta a helyettes államtitkár.
Közölte, „az űripar ökoszisztémája” elsődleges fontosságú biztonsági szempontból, de az onnan származó tudás megjelenik a civil felhasználású technológiákban is. Az újabb négy intézmény csatlakozása az UniSpace-hez is azt szolgálja, hogy Magyarországon az űrtechnológiai szektor erősödjön és ott legyen Európa legjobbjai között – jelentette ki Bódis László. Hozzáfűzte, ezen a speciális területen már az eddig elért hallgatói létszám is kiemelkedő, de remélhetőleg tovább nő a számuk.