Egy miniszteri rendeletmódosítás miatt bő két hét múlva, július 29-étől átlagosan hatvan százalékkal emelkednek a földhivatali ügyintézés díjai, amelyek a földhivatalokban és a kormányablakokban igényelhető szolgáltatásokat érintik. Jó hír viszont, hogy a magánszemélyek továbbra is évente kétszer ingyenesen lekérhetik az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lapot.
A június 28-i Magyar Közlönyben jelent meg a közigazgatási és területfejlesztési miniszter rendelete, amely a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. A rendkívül hosszú című, az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabály értelmében
július 29-étől átlagosan 60 százalékkal emelkednek a földhivatali ügyintézés díjai.
Az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás tájékoztatása szerint a díjemelés mindazokat érinti, akik ingatlant adnak-vesznek, ajándékoznak, vagy hitelt vesznek fel. Az ügyvédi társulás arra is felhívja a figyelmet, hogy július 29-e után a magánszemélyek továbbra is évente kétszer ingyenesen lekérhetik az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lapot. Ez a lehetőség – jegyzik meg – hasznos lehet egy-egy ingatlanügyi eljárásban. Az új díjszabás részét képezik az online és személyes ügyintézés során fizetendő díjak is. Ezek a földhivatalokban és a kormányablakokban igényelhető szolgáltatásokat érintik.
Íme néhány szolgáltatás jelenlegi és új díja:
Szolgáltatás | Jelenlegi díj | Új díj |
E-hiteles tulajdoni lap | 3 000 Ft | 4 800 Ft |
Papíralapú hiteles tulajdoni lap | 6 250 Ft | 10 000 Ft |
Nem hiteles tulajdoni lap | Ingyenes (évente 2 alkalom) | Ingyenes (évente 2 alkalom) |
Változásbejegyzés | 6 600 Ft | 10 600 Ft |
Jelzálogjog bejegyzés | 12 600 Ft | 20.000 Ft |
Soron kívüli ügyintézés 1–5 ingatlan | 10 000 Ft | 16 000 Ft |
Társasház-alapítás bejegyzése | 6 600 Ft/társasházi különlap, max. 100 000 Ft | 10 600 Ft/társasházi különlap, max. 160 000 Ft |
Az Inytv. 70/A. § szerinti hatósági bizonyítvány | 3 000 Ft | 4 800 Ft |
Telekegyesítés | 2000 Ft | 4 000 Ft |
Építményekkel kapcsolatos változási vázrajz vizsgálatának igazgatási szolgáltatási díja | 6 600 Ft | 10 600 Ft |
Ahogy arról beszámoltunk, ahhoz, hogy valaki rendezze zártkertjének jogi státuszát, január 21-étől alaposan a zsebébe kell nyúlnia, hiszen háromszorosára emelték a földvédelmi járulékot. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos méretű és adottságú föld átminősítéséért több százezer forintot fizethet a tulajdonos.
A zártkert mint fogalom mára már csak a köznyelvben és néhány tulajdoni lapon maradt fenn. Pedig jelenleg is mintegy százötvenezren élnek ilyen, meglehetősen bizonytalan jogi státuszú ingatlanban. A zártkert fogalmát egy 1967-es törvény határozta meg:
Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.
A termőföld végleges, más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona-értéke, valamint a törvény mellékletében szereplő táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként fizetni, aminek minimális összege hatvanezer forint. Amennyiben a zártkertet kivonták a művelés alól, a továbbiakban zártkerti művelés alól kivett területként szerepel majd az ingatlan-nyilvántartásban. Bár ezt követően az ingatlan továbbra is külterületnek minősül, azért így sokkalta könnyebbé válhat az értékesítése. Ezzel együtt egy gazdasági épületnek minősített ingatlanra a legtöbb bank nem ad lakáshitelt.
(Borítókép: Németh Emília / Index)