Az Aktív Fiatalok Magyarországon 805 egyetemista megkérdezésével készített felmérést, amely rámutatott arra, hogy a fiatalokat sokkal inkább foglalkoztatja a politika, mint korábban. A vizsgálat rávilágított arra is, hogy a hallgatók 45 százaléka fontolgatja a tartósan külföldre költözést, és csaknem kétharmaduk támogatja az azonos neműek házasságát.
Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatásából kiderült, hogy jelentősen nőtt az egyetemi hallgatók politikai részvétele az elmúlt öt évben – adta hírül az MTI.
Az Aktív Fiatalok Magyarországon elnevezésű kutatás 2011-es indulása óta ötödször vizsgálta a magyar egyetemisták közéleti-politikai attitűdjét. A reprezentatív felmérés a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet vezetőjének irányításával, a Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával együttműködésben készült el.
A február 22. és március 11. között, 805 nappali tagozatos egyetemista megkérdezésével végzett felmérés gyorsjelentését szombaton az EFOTT fesztiválon mutatták be, képet adva a Magyarországon élő több mint 1,5 millió 15–29 éves fiatal helyzetéről, preferenciáiról.
A közlemény idézi Szabó Andreát, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének intézetigazgatóját, aki elmondta: a kutatás a külföldi élettel kapcsolatos megfontolások terén „rekordközeli” eredményeket mutat.
Míg 2015-ben a megkérdezettek 37 százaléka, 2019-ben 33, addig 2024 tavaszán 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy tartósan Magyarországon kívül telepedjen le. Enyhén, de tovább növekedett a Magyarországon kívüli tanulási szándék is, ugyanis jelenleg a hallgatók közel egynegyede szeretne külföldön tanulni.
A kutatás megállapította, hogy a magyar egyetemisták többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról otthon, családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint korábban bármikor.
Oross Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés látható. Míg 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent. Érdemi az emelkedés a tiltakozó petíciók, a pénzadományozás, a tüntetés és a bojkott esetében. A 2024-es aktivizmus a 2010-es évek elején mérthez hasonlatos.
A kutatás rámutatott, hogy a fiatalok az anyagi helyzetüket jellemzően jónak értékelik, így egyre többen hajlandóak pénzt is adományozni a számukra fontos ügyek kapcsán.
A felmérés a hallgatók értékpreferenciáit is vizsgálta. Az azonos neműek házasságát a hallgatók 72 százaléka támogatja, a konzervatív anya-apa szerepfelfogást ugyanakkor csak 6 százalékuk. A fiatalok 23 százaléka vélekedik úgy, hogy nem politikai programokra, hanem erőskezű vezetőre van szükség, míg a migrációs politika szigorítását egynegyedük tartja kívánatosnak. Ez utóbbi esetben különösen nagy az attitűdök eltérése a baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között. Míg az önmagukat jobbra sorolók 44, a baloldaliak 12 százaléka ért inkább vagy nagyon egyet az állítással.