Fel kell ismerni, hogy a politikai ellenfél démonizálása, a tömegeket hergelő, indulati politizálás és médiaműködés felerősíti a bizonytalanságot és polgárháborús feszültséget szít a társadalomban. A PegaPoll vezető elemzője, Kovács János szerint Magyarországon is van mit átgondolni, mert veszélyes, ha a politikai verseny egy konszenzust és normákat nélkülöző helyzetben valódi létharcként értelmeződik.
A Donald Trump elleni merénylet értelmezése természetesen a magyar belpolitikában is hangsúlyt kapott a napokban: Orbán Viktor miniszterelnök, valamint több kormánypárti és ellenzéki politikus is reagált a támadás hírére.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Magyar Nemzetnek egyértelműen arra utalt, hogy Donald Trumpot a „békepártisága” miatt hallgattatnák el:
Mi, magyarok ismerjük a háborús propaganda természetét: semmi sem drága, ha a békepárti hangok elhallgattatásáról, diszkreditálásáról van szó. Ez pedig a közéletben olyan hullámokat vet, aminek a végén sorban jönnek a hasonlóan erőszakos cselekmények. A merénylet előtt két nappal vacsoráztunk Trump elnökkel, tisztában volt vele, hogy mindent megtesznek majd azért, hogy ne tudjon visszatérni és rendet tenni. De már akkor látszott, hogy olyan erő és lendület van benne, hogy nem fogja olcsón adni a bőrét. Szerencsénkre így is lett.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint mostanában pont azokra a vezetőkre lőnek rá, akik ellenzik a háborút. A Facebook-oldalán párhuzamot vont a Robert Fico szlovák kormányfő és a Donald Trump elleni merénylet között.
Attól függetlenül akarják megölni őket, hogy bal- vagy jobboldaliak-e. Fico baloldali, Trump jobb. A merényletekben két közös vonás biztosan van: az egyik, hogy mindig »magányos elkövetőkről« van szó, a másik, hogy mindig olyanokat ér a lövés, akik véget vetnének a háborús konfliktusnak, ha tehetnék
– közölte a kormánypárti politikus.
A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc amellett, hogy mielőbbi felépülést kívánt a volt amerikai elnöknek, a Facebook-oldalán azt írta: „Hajlok arra, hogy csak a szerencsén vagy a véletlenen múlik, hogy a gyűlölet szavai egyszer csak találnak-e valakit, aki végül a gyűlölet forrását vagy éppen tárgyát nemcsak viszont-, vagy bemocskolni, hanem egyenesen megölni akarja, majd meg is próbálja.”
Az Indexnek nyilatkozó Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője a Donald Trumpot ért támadással összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom politikai polarizáltsága Magyarországon is nő, ezzel együtt pedig a közbeszéd színvonala romlik, aminek komoly társadalompszichológiai hatásai vannak.
„A társadalmi diskurzust a politikai elit egyre konfrontatívabb politizálási stílusa, az indulatokat gerjesztő, átpolitizált médiaműködés mellett a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom gyengülése tartósan negatívan befolyásolják. Egy hiszterizált politikai környezetben a pragmatikus természetű viták is szimpátiakérdéssé válnak, érzelmi, ideológiai töltetet kapnak, a jó és a rossz harcaként jelennek meg a nyilvánosság különböző csatornáin. Az a benyomás alakul ki a társadalomban vagy az állampolgárok szélesebb csoportjában, hogy maguk a demokratikus intézmények és eljárások is a politikai leszámolás eszközeivé váltak a hatalom formális birtokosainak vagy az úgynevezett deep state-nek – »mélyállamnak« – a kezében. Ahol a politikai verseny egy konszenzust és normákat nélkülöző helyzetben valódi létharcként értelmeződik, ott nagyobb valószínűséggel kerül sor erőszakos eseményekre” – fejtette ki az elemző.
Mint rámutatott, az elmúlt időszakban egy, hozzánk földrajzilag és kulturálisan is közel álló országban, Szlovákiában is merényletet hajtottak végre a miniszterelnökkel szemben hasonló politikai légkörben, most pedig a nyugati világ vezető hatalmának, a sokak szemében mintademokráciának számító Egyesült Államoknak a társadalmi békéjét, egyben politikai stabilitását rázták meg hasonló események.
Kovács János szerint fontos lenne, hogy a nyilvánosság ezeket minden esetben a leghatározottabban elítélje relativizálás helyett, azonban legtöbbször a felelőskeresés is a politikai narratívagyártás eszközévé válik, ezzel együtt pedig felerősödnek az összeesküvés-elméletek.
Ilyen előzmények után érdemes Magyarországon is politikai önvizsgálatot tartani, és felismerni, hogy a politikai ellenfél démonizálása, a tömegeket hergelő, indulati politizálás és médiaműködés felerősíti a bizonytalanságot és polgárháborús feszültséget szít a társadalomban
– emelte ki az elemző, majd hozzátette, Magyarországon is szükség van a biztonsági intézkedések fokozására.
„Annál is inkább, mert Orbán Viktor európai véleményvezér, akinek a politikája – különösen a jelenlegi nemzetközi környezetben – otthon és külföldön is indulatokat, heves bírálatokat kelt. Miközben a releváns politikai pártok ehhez hasonló incidenseknél elítélik a merényletet és egységre hívnak, nyilvánvaló, hogy mind a kormányoldal, mind az ellenzék igyekszik önigazolást találni a történésekben. Előbbi kihangsúlyozhatja, politikai ellenfelei semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, hogy saját politikai agendájukat érvényesítsék olyan vezetőkkel szemben, akik a progresszív-liberális fősodorral szembe mennek. Követőiket pedig radikalizálja az a beszédmód, amely ma már nemcsak a nyilvánosság másodlagos csatornáin, hanem a főáramú médiában is megszokottá válik a háború és válságok árnyékában” – fogalmazott Kovács János, aki szerint hazai környezetben a Fidesznek kedvezhet, hogy az események következtében a politikai diskurzus és a kampányok hangsúlya is eltolódhat a biztonság, illetve a stabilitás kérdései felé, amit a korábbi kampányok okán leginkább a kormányoldali narratíva tud hasznosítani.
„Az ellenzéki szereplők kommunikációs stratégiája hasonló helyzetekben az elhatárolódás, az erőszakos események politikai elszigetelése mellett a közállapotok romlása miatti felelősség politikai ellenfélre terhelése lehet. A szükséges mértékű szolidaritás kifejezése és a politikai haszon keresése közötti egyensúlyozás határozza meg a választ. A hazai ellenzéknek nem áll érdekében politikai mintázatot adni a közelmúltbeli merényleteknek, sem pedig magyarországi kontextusba helyezni őket, ugyanakkor proaktív módon kezdeményezhetik a társadalmi párbeszéd fokozását és hangsúlyozhatják az erőszakmentességet” – vélekedett a PegaPoll vezető elemzője.
Ami a pártpreferenciákra gyakorolt hatást illeti, Kovács János úgy véli, mivel külső eseményekről van szó, azok belpolitikai hatása áttételes, korlátozott. A kormánypárti szavazókat megerősítheti abban a meggyőződésükben, hogy a kormány „szabadságharca” és az úgynevezett szuverenisták versus globalisták egyre kiélezettebbé váló konfliktusa nemcsak valós, hanem egyenesen a legnagyobb téttel bíró politikai küzdelem is. Az elemző kijelentette, az erőszakos események növelhetik vagy csökkenthetik a választói aktivitást, attól függően, hogy az emberek mennyire érzik magukat biztonságban és mennyire hisznek az általuk támogatott politikai erőben és magában a politikai rendszerben.
(Borítókép: Donald Trump republikánus jelölt véres arccal, titkosszolgálati ügynökökkel körülvéve, amint levezetik a színpadról a Butler Farm Show Inc. kampányrendezvényén 2024. július 13-án Pennsylvania államban. Fotó: Rebecca Droke / AFP)