Orbán Viktor a tárgyalásaival összefüggésben több levelet is írt az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek. 

• Először a moszkvai utat követően, július 5-én írt neki, többek közt arról, hogy szerinte Putyin hajlandó lenne a tűzszünetre.
• Majd a pekingi látogatás után, július 8-án arról írt, hogy orosz–kínai számítások szerint az év végéig béketárgyalások kezdődhetnek.
• Egy újabb levél hétfőn, a német sajtóban jelent meg Orbán Viktortól. Ebben arról esett szó, hogy Donald Trump a választási győzelme után azonnal közvetítene a mielőbbi béke érdekében, még a beiktatását sem várná meg.
• Ez utóbbi levéllel kapcsolatban a képet árnyalta még a Financial Times is, amely kedden szintén közölt néhány újabb részletet arról, hogy miket írt a miniszterelnök Michelnek. 

A miniszterelnök most teljes terjedelmében nyilvánosságra hozta a sajtó által hétfőn ismertetett levelet, amely valójában július 12-i keltezésű, és egyfajta összegzése volt a békemissziós utaknak. Ezzel összefüggésben sajtófőnöke, Havasi Bertalan közölte: „Miután részleteiben már napvilágot látott, az érthetőség és tisztánlátás érdekében” úgy látják, hogy érdemes publikálni a levelet.

Egyik hadviselő fél sem akar tárgyalni 

A teljes szöveg valóban árnyalja kicsit azt a képet, hogy milyen konzekvenciákat vont le Orbán Viktor a tárgyalások után. Arról már a korábbi változatban is esett szó, hogy a miniszterelnök arról írt, „hogy a katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódik.”

A teljes levélben viszont az is szerepel, hogy egyik fél sem nyitott a tárgyalásra, ezért szerinte csak külső beavatkozással lehet elindulni a béke irányába. 

Személyesen azt tapasztaltam, hogy a hadviselő felek eltökéltek abban, hogy még mélyebben bevonják magukat a konfliktusba, és egyikük sem kíván tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kezdeményezni. Ezért feltételezhetjük, hogy a feszültségek nem csökkennek, és a felek nem kezdenek kiutat keresni a konfliktusból, jelentős külső beavatkozás nélkül

– fogalmazott Orbán Viktor, majd megjegyezte: „Három globális szereplő képes befolyásolni a fejleményeket: az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína. Fontos regionális szereplőként kell figyelembe vennünk Törökországot is, mint az egyetlen sikeres közvetítőt Ukrajna és Oroszország között az ellenségeskedések 2022-es kirobbanása óta” [Megjegyzés: itt érdekesség, hogy Szaúd-Arábiát nem említi a kormányfő, miközben az arab országot egy következő, Oroszország részvételével zajló lehetséges békecsúcs helyszíneként is emlegetik már, és talán ez lehet az egyetlen állam, ahova mind az orosz elnök, mind az ukrán elnök ellátogatott az utóbbi hónapokban. Egyesek szerint nekik most már jobb esélyük lehet a közvetítésre, mint a törököknek. Persze tény, hogy velük most nem tárgyalt a miniszterelnök, vélhetően ezért maradtak ki a felsorolásból – a szerk.].

A kormányfő azt is közölte, hogy Kína tűzszünetre és béketárgyalásokra szólít fel, de „csak akkor vállal aktívabb szerepet, ha sikerének esélye közel bizonyos. Értékelésük szerint jelenleg ez nem áll fenn”. Majd áttért az Egyesült Államokra, amellyel kapcsolatban már korábban is tudni lehetett, hogy azt írta: Donald Trump a megválasztása után léphetne fel békeközvetítőként. Az viszont csak a teljes szövegből derült ki, hogy miért csak akkor.

 A Trump elnökkel folytatott megbeszélésem során arra a következtetésre jutottam, hogy a külpolitika csak kis szerepet játszik a kampányában, amelyet a belpolitikai kérdések uralnak. Ezért a választásokig nem számíthatunk tőle békekezdeményezésre

– írta erről, hozzátéve, hogy a választás győzelem után Trump a „részletes és biztos alapokon nyugvó tervei alapján” biztosan lépni fog. 

Kiderült, hogy szerinte most mi lehet a reális célkitűzés

Orbán Viktor azt is hozzátette: „Biztos meggyőződésem, hogy Trump elnök győzelmének valószínűsíthető kimenetele esetén az USA és az EU közötti pénzügyi terhek aránya jelentősen megváltozik az EU hátrányára, amikor Ukrajna pénzügyi támogatásáról van szó.” Majd kitért arra is, hogy „Európai stratégiánk a transzatlanti egység nevében az USA háborúpárti politikáját másolta”.

„Eddig nem volt szuverén és független európai stratégiánk vagy politikai cselekvési tervünk. Javaslom, hogy vitassuk meg, hogy a jövőben észszerű-e ennek a politikának a folytatása. A jelenlegi helyzetben egy erős erkölcsi és racionális alapokon nyugvó lehetőséget találhatunk arra, hogy új fejezetet kezdjünk politikánkban.”

Ebben az új fejezetben erőfeszítéseket tehetnénk a feszültségek csökkentésére és/vagy megteremthetnénk a feltételeket egy ideiglenes tűzszünethez és/vagy béketárgyalások megkezdéséhez

– írta a miniszterelnök. Orbán Viktor ezután felsorolt három javaslatot:

• „a. kezdeményezés, hogy Kínával magas szintű politikai tárgyalásokat folytassunk a következő békekonferencia módozatairól;
• b. az Ukrajnával való jelenlegi magas szintű politikai kapcsolatok fenntartása mellett a közvetlen diplomáciai kommunikációs vonalak újranyitása Oroszországgal, és az ilyen közvetlen kapcsolatok rehabilitálása a politikai kommunikációnkban [Ezzel érthetővé vált Szijjártó Péter egyik szerdai nyilatkozata is, amelyben erről a javaslatról beszélt az orosz állami sajtónak – a szerk.];
• c. összehangolt politikai offenzíva indítása a Globális Dél felé, amelynek jóindulatát elvesztettük az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontunk vonatkozásában, ami a transzatlanti közösség globális elszigetelődéséhez vezetett.”

„Remélem, hogy jelentéseim és javaslataim hasznos hozzájárulásnak bizonyulhatnak az esetleges javaslatokhoz és kezdeményezésekhez, amelyeket Ön egy megfelelő alkalommal és megfelelő formában az EU vezetői elé terjeszt” – jegyzi meg a levél végén Orbán Viktor. Az írás teljes terjedelmében elolvasható a kormányfő oldalán.

A miniszterelnök meglátásaira Charles Michel már a minap reagált egy másik levélben, többek közt a fentebb olvasható „háborúpárti” jelzővel kapcsolatban is.

(Borítókép: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Pekingben 2023. október 17-én. Fotó:  Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)