Októbertől a főváros is csatlakozik az országszerte működő egységes ügyeleti ellátáshoz, amelyet az Országos Mentőszolgálat felügyel majd. Ezzel kapcsolatban kiszivárgott egy koncepció, melynek értelmében a meglévő 23 ügyelet helyett októbertől már csak 13 + 3 működne a fővárosban, a háziorvosokra pedig még több feladat hárulna.
Ahogy arról már mi is többször beszámoltunk, a háziorvosi és gyermekorvosi ügyeleteket október 1-jétől a fővárosban is az Országos Mentőszolgálat veszi át, amely az egész országban már jó ideje működik, és a szolgálat közlése szerint egészen sikeresen, ugyanis már több mint félmillió beteget láttak el az egységes alapellátási ügyelet rendszerében. Az OMSZ főigazgatója szerint jelenleg nincs egységes gyermek-alapellátási ügyelet a fővárosban, és többek között ezen is javítani fog az új koncepciójuk. A Népszavához eljutott dokumentum szerint
a jelenleg működő 23 ügyeletből mindössze 13 + 3 maradna meg októbertől, amelyből a három lenne kifejezetten gyermekorvosi ügyelet.
Hogy mindez hogyan javítana a jelenlegi helyzeten, az egyelőre rejtély, viszont a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a fővárosi önkormányzat sincs kibékülve a koncepcióban írtakkal, ugyanis az ügyeletek közül hat működne sürgősségi osztály mellett, öt szakrendelőben, kettő az OMSZ két telephelyén, míg a három gyermekügyelet a Szent János kórházban, a Heim Pálban és a XIII. kerületben, a Révész utcai rendelőben.
Ezek mellett úgynevezett „szekunder”, kétfős mentőorvosi ügyeletet is alkalmaznának – szám szerint ötöt –, ők végeznék például a köztéri halottszemléket. A MOK szerint ennek az átszervezésnek maximum annyi előnye lehet, hogy egységes lesz az irányítás, viszont minden más szempontból ez inkább visszalépés, semmint előre. Ők már márciusban is kifejtették az egészségügyi minisztérium számára egy 25 pontból álló listában, hogy min kellene javítani az egységes ügyeleti ellátáson belül – pihent sofőrök az autókon, munkaszüneti napokon több ügyeleti pont, az elhasználódott eszközök cseréje –, viszont erre a mai napig nem kaptak választ.
A koncepció kikerülése után jelezték, hogy a három gyermekügyelet némileg kevés lehet, mire azt a választ kapták, hogy a felnőttügyeletekre is mehetnek a szülők gyerekekkel. Ennek viszont ellentmond, hogy Pest vármegyében, ahol nem kifejezetten vegyes ellátás volt kiírva, több helyen nem vállalták a gyerekeket az ott ügyelő orvosok.
Jelenleg az ügyelet és a háziorvosi ellátás párhuzamosan működik a fővárosban, így házhoz az ügyeleti orvosok vonulnak, nem pedig a háziorvos hagyja ott a rendelőjében várakozó betegeket. A váltás után viszont hétköznap délután 4-től este 10-ig, hétvégente, valamint ünnepnapokon reggel 8 és délután 2 óra között a körzetekben dolgozó háziorvosok látják majd el az ügyeletet.
Este tíz után ezeken a helyeken az úgynevezett nondoktorok – egyetemi végzettségű szakápolók –, mentőápolók, mentőtisztek láthatják el a rászorulókat.
Ügyeleti időben az Országos Mentőszolgálat központi számát kell majd hívni, a diszpécser pedig eldönti, hogy telefonos ellátásra, ügyeleti autóra, mentőre vagy csak sima vizsgálatra van szüksége a betegnek. Probléma lehet az is, hogy a fővárosban praktizáló orvosok 25–30 éve nem vesznek részt ügyeleti ellátásban, tehát nincsenek hozzászokva a vészhelyzetekhez, ez pedig ronthatja a betegbiztonságot.
A MOK által kezdeményezett egyeztetésen arról is beszámoltak, hogy van annyi felnőtt (906) és gyermekorvos (297) a fővárosban, hogy egy-egy orvosra csak kéthavonta jutna egy ügyelet, vagyis némi átszervezéssel megoldható lenne, hogy ne kelljen a jelenleg meghosszabbított rendelési időben fogadnia betegeit.
Havas Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka szerint a kormány még nem egyeztetett ezzel az üggyel kapcsolatban a fővárossal, úgyhogy Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön írt egy levelet, amelyben kezdeményezi ezt az egyeztetést. Havasi abban is kételkedik, hogy az OMSZ-nek van elegendő embere az ügyeletre, illetve a MOK egyeztetésén arra is rámutattak, hogy ha az ügyelő orvosnak kell halottszemlére kijárnia, az szintén csökkentené a rendelési idejét, tehát ez szintén visszalépést jelentene.
Az új rendszer tervezett működéséről már hónapok óta beszélni kellene a lakossággal is, ám most, a bevezetés előtt két és fél hónappal még a szakmai egyeztetések sem fejeződtek be
– mondta, hozzátéve, hogy Budapest saját javaslatcsomagot dolgoz ki az átállásra.