Nagy mennyiségű lítiumot és magzatkárosító vegyületet tartalmaz az a hulladék, amit feltehetően a Samsung gödi gyárából hoztak a Nógrád megyei Mohorára. A nagyjából 1000 tonna körüli veszélyes hulladékokat egy éve fedezték fel, ugyankkor mivel magánterületen van, így a lakosok tehetetlenek, pedig csak 500 méterre található az otthonuktól.
Akkumulátorgyárból származó veszélyes hulladékokat helyezhettek el a Nógrád megyei Mohorán – számolt be erről az RTL.
Pénteken egy lakossági fórum keretében ismertették, hogy milyen veszélyes anyagokat találtak alig 500 méterre az ottélők otthonaitól. A riportban jól látható, hol helyezték az egykori libatelepen a nagyjából 1000 tonna körüli veszélyes hulladékokat, amit egy éve fedeztek.
A hulladék ráadásul nagyon közel van a település vízbázisához. Egyik lakos szerint pdig a Samsung gödi gyárából hozták a hulladékot. Csárdi Antal ellenzéki képviselő bevizsgáltatta a hulladékot, amiről kiderült,
NAGY MENNYISÉGŰ LÍTIUMOT ÉS MAGZATKÁROSÍTÓ VEGYÜLETET TARTALMAZ.
A Katasztrófavédelem a hírrel kapcsolatban azt közölte, hogy a telepen tárolt hulladék nem veszélyes, de Mohora alpolgármestere ennek ellenére el szeretné szállíttatni a hulladékot. A veszélyesnek tartott anyagok a környező települést is károsíthatja, és bár a teleptulajdonos nem kívánt nyilatkozni, annyit azért közölt, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz.
Korábban egy külön elemzésben foglalkoztunk azzal, hogy a kormány egyértelműen letette a voksát az autóipar és így az akkumulátorgyártás mellett. Azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint jelenleg komoly hiányosságok és még rendezetlen kihívások előtt áll a magyar akkumulátorgyártás. A zöldkérdések mellett komoly kérdőjelek vetődnek fel a veszélyes hulladékok feldolgozásánál is, ahol még a szabályozás sem megfelelő, pedig az akkumulátorhulladék külön értéket képvisel.
„Az export- és beruházásvezérelt magyar gazdaság egyik fontos húzóerejévé az elektromosjármű-gyártási ökoszisztémához kapcsolódó high-tech akkumulátorgyártás lépett elő” – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium még áprilisban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország GDP-arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között.
A kormány egyértelműen és többször kijelentette: a high-tech akkumulátorgyártás a következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztést hozhat hazánkba. Így Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet. Ha ez így alakul, akkor az Index által megkérdezett szakértők szerint minimum 150-180 ezer tonna további veszélyes hulladékot kell majd Magyarországon kezelni. Ez elképesztő mennyiség, ezért részletesen utánajártunk, hogy ennek pontosan milyen következményei lesznek.
„Az akkumulátorhulladékok kezelésével kapcsolatban Magyarországon zöldszempontból több aggály is felmerül” – így kezdte az Indexnek Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője. A szakmai szereplők szerint a legtöbb jelenleg alkalmazott újrahasznosítási megoldás energiaigényes, balesetveszélyes, és sok mérgező anyag keletkezik a folyamatokban.
A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint ha nem a legmagasabb szakmai szinten végzik ezt a tevékenységet, akkor könnyen baleseteket és környezetszennyezést okoz. „Ezt tapasztaltuk Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson is.” A másik jelentős probléma szerintük, hogy például a lítiumot nem igazán lehet gazdaságosan kinyerni, emellett az értékesebb fémeken kívül a többi anyag elvész az újrahasznosítás alatt.
Illetve a harmadik probléma, hogy a különböző fémek kinyerését egyelőre nem Magyarországon végzik. Az előkészített black masst, amiről a későbbiekben külön szót ejtünk, egyelőre most elég annyit tudni róla, hogy a lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításakor keletkező úgynevezett „fekete-por”, szállítgatják, visszaviszik Ázsiába. Ez nyilván további kockázatokat és környezeti terhet jelent.
A Greenpeace szerint a hazai rendszer már most is sok sebből vérzik: