A köztársasági elnököt június végén kérte fel az OBT arra, hogy biztosítsa támogatásáról a bírák fizetésemelésének ügyét, és kezdeményezzen törvénymódosítást. A kérést az indokolta, hogy a bírói illetményalap 2022. január 1. óta változatlan, és az OBT szerint „mára már nem csekély mértékben a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresettől is elmarad”. 

Az OBT honlapján most megjelent a kérésre adott válaszlevél, amelyben a köztársasági elnöki hivatal vezetője, Szabó Attila jelezte, hogy „a köztársasági elnöknek a fentiekben kifejtettek szerint alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni és az Országgyűlés felé törvényjavaslat formájában becsatornázni”, és mindezt meg is indokolta. 

Az Országos Bírói Tanács elnökének írt levélben azt írták, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvény szerint kezdeményezhet ugyan törvényt, „e jog gyakorlására azonban az alábbiakban kifejtettek szerint csupán kivételes helyzetekben van lehetőség.” Ezt követően hosszan kifejtették a történelmi előzményeket és azt, hogy „az elnöki kezdeményezések több mint három évtizedes hiányát” lehetett látni, miután legutóbb a taxisblokádnál élt ezzel a jogkörrel az államfő. Majd hozzátették:

A Sándor-palota álláspontja szerint a fentiekben kifejtettek mellett alkotmányosan aggályos volna továbbá, ha a köztársasági elnök a törvénykezdeményezési jogát közvetlen költségvetési hatással rendelkező ügyekben gyakorolná.

Megjegyezték azt is, hogy a költségvetési ügyekben a „törvény elfogadásáról és módosításáról szóló törvényjavaslatok előkészítése és benyújtása a kormány feladatkörébe tartozik. A köztársasági elnök sem közjogi, sem pedig fiskális szempontból nincs abban a helyzetben, hogy a törvénykezdeményezési jogát a központi költségvetésről szóló törvény módosítására is kiterjedően értelmezhesse”, továbbá az Alaptörvény egyik cikke szerint is „különösen visszás” egy ilyen jellegű előterjesztés.

A levél végén úgy fogalmaztak: 

Nem vitatva, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére vonatkozó igény mögött – mint ahogyan számos más, a köztársasági elnök kinevezési jogkörével érintett tisztségviselő, személyi állomány esetleges hasonló igénye mögött is – méltányolható szempontok állnak, az ilyen igényeket – így az Országos Bírói Tanács javaslatában foglaltakat – a köztársasági elnöknek a fentiekben kifejtettek szerint alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni és az Országgyűlés felé törvényjavaslat formájában becsatornázni. 

Abban, hogy az OBT Sulyok Tamáshoz fordult a kéréssel, szerepet játszhatott az is, hogy az államfő jogász és alkotmánybíró is volt a köztársasági elnökké való megválasztása előtt. 

A bírói fizetések problémájának hátteréről, illetve arról, hogy a bérek miért nem emelkedtek az utóbbi években, már az idei év elején is írtunk egy magyarázó cikket.