Hétfőn meghalt Dunavölgyi Erzsébet ALS-sel diagnosztizált óvodapedagógus, aki Karsai Dániellel együtt küzdött az élet végi döntések meghozatalának módosításáért az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az eutanázia legalizálásáért vívott harca még nem ért véget, ugyanis lánya folytatja helyette a küzdelmet. 54 éves volt.
54 éves korában meghalt Dunavölgyi Erzsébet, aki Karsai Dániel alkotmányjogásszal együtt küzdött az eutanázia legalizálásáért, hogy méltósággal vethessenek véget az életüknek a gyógyíthatatlan betegséggel küzdők. A hírt a nő lánya erősítette meg a Telexnek. Az óvodapedagósuként dolgozó nőt 2022-ben diagnosztizálták a gyógyíthatatlan betegséggel, miután egy óvodásoknak tartott gyakorlat közben nem tudott lábujjhegyre állni, és érezte, hogy valami nagy baj van. „Az ember ilyenkor nem arra gondol, hogy halálos beteg” – nyilatkozta akkoriban.
Lánya elmondása szerint másfél hónappal ezelőtt került hospice-ellátásba, az állapota folyamatosan romlott. Az utolsó napokban már a nyelés és a beszéd is nehezére esett, látszott rajta, hogy feladta a küzdelmet. Pedig küzdött derekasan, Karsai Dániel mellé is beállt (egy másik ALS-es, 63 éves beteggel, illetve egy szklerózis multiplexben szenvedő házaspárral együtt), amikor az alkotmányjogász keresetet nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB) az élet végi döntések elfogadása, vagyis a legális eutanázia érdekében.
Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS), motoros neuronbetegség avagy Lou Gehrig-betegség, a köznyelvben gyakran csak „idegsorvadásos betegség”, a motoneuron-betegségek (MND) leggyakoribb fajtája. A betegség során a központi idegrendszer mozgató idegsejtjeinek pusztulása következtében az akaratlagos izmok fokozatosan elgyengülnek – miközben a szellemi funkciók hibátlanul működnek tovább –, majd végül el is sorvadnak. A betegség kiváltó oka nem ismert, és az ALS nem gyógyítható.
Karsai Dániel 2022 augusztusában szembesült a halálos diagnózissal, tavaly szeptemberben pedig bejelentette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, mert szerinte az élet végi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért – erről lapunknak is beszélt az Indexnek adott nagyinterjújában. Népszavazást is kezdeményezett a kérdésben, de először a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is elutasította kezdeményezését. Ezzel párhuzamosan harcot hirdetett az eutanáziához való jogért, miközben állapota folyamatosan romlik, hamarosan légzéssegítőre is szüksége lesz ahhoz, hogy levegőt kaphasson. A halálos diagnózis sem vetette fel benne az öngyilkosság lehetőségét, mert az életét jónak és értelmesnek tartja.
Nem fogok idő előtt elmenni csak azért, hogy valamit bizonygassak
– jelentette ki.
Az alkotmányjogász legutóbb nyílt levelet írt Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, amelyben arra kérte, hogy tegyen nyilvános nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy kegyelemben részesíti-e azokat a magyar állampolgárokat, akik olyanoknak segítenek az eltávozásban, akik gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenvednek, és emiatt elviselhetetlen mértékű fizikai és mentális szenvedésnek vannak kitéve. Később Sulyok Tamás meglátogatta Karsait otthonában és biztosította arról, hogy emberileg mellette áll, de később megtagadta a halálos beteg kérését.