Túlzsúfoltak a hazai börtönök, ezért több külhoni embercsempészt is reintegrációs őrizetbe vettek, ezzel is csökkentve a börtönökben ülők számát. Az Eurostat adatai alapján 10 évvel ezelőtt még 142 százalékos volt a börtönök telítettsége, és ezt az értéket azóta sem sikerült 100 százalék alá vinni.
A múlt év elején a kormány – egy veszélyhelyzeti rendelettel – úgynevezett reintegrációs őrizetbe helyezett egyes külföldi embercsempészeket, akiknek a szabadulásuk után 72 órán belül el kellett hagyniuk az országot. A külföldi fogvatartottak aránya a tavaly májusi mintegy 13 százalékról 5,7 százalékra csökkent.
Az intézkedéssel a börtönök zsúfoltságának csökkenését szerették volna elérni, ám ez nem jelentett megoldást, tekintve, hogy egyre többen kerülnek rács mögé.
Tavaly májusban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy a magyar börtönökben ülő 2636 külföldi embercsempész közül 808-an feleltek meg a reintegrációs őrizetbe bocsátás kritériumainak,
a mostani adatok szerint július elejéig már 2297 külföldi embercsempészt helyeztek szabadlábra.
A HVG kérdésére a BVOP azt közölte: 2023. december 31-én 17 939 embert tartottak fogva, és összesen 17 998 férőhelyük volt. Ez gyakorlatilag teljes kihasználtságot jelent, ám a korábbiakhoz képest még ez is előrelépés. Az Eurostat adatai alapján 10 évvel ezelőtt még 142 százalékos volt a börtönök telítettsége, és ezt az értéket azóta sem sikerült 100 százalék alá vinni.
A HVG cikkében arról ír, hogy Európában több börtön is túltelített, ám a százezer főre jutó elítéltek számában 2021-ben és 2022-ben Magyarország került az első helyre. Ez a növekedés többek között a hosszabb ideig tartó büntetésekre és a büntethetőség korhatárának leszállítására vezethető vissza. A zsúfoltság enyhítésére egy 2015-ös akcióterv keretében nyolc településen nyitott volna új börtönt a kormány, de ezek közül egyedül az 1500 férőhelyes csengeri börtön megnyitása tűnik biztosnak.