Július 24-én hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az idei jogállamisági jelentését, ami az EU egésze mellett a tagállamok helyzetét külön fejezetekben vizsgálta.

Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság többek között azt állapította meg, hogy intézkedések sorát kellene meghoznia ahhoz, hogy megfeleljen a jogállamiság uniós normáinak.

Az Ursula von der Leyen vezette testület ezúttal is négy területen, illetve a tavalyi jelentésben megfogalmazott ajánlások végrehajtása alapján vizsgálta a tagállamokat, azaz

• az igazságszolgáltatási rendszer működése,
• a korrupció elleni harc,
• a média pluralizmusa,
• valamint a fékek és ellensúlyok rendszere terén.

Az Európai Bizottság Magyarországon mindegyik területen talált kifogásokat, emiatt Brüsszel összesen nyolc ajánlást fogalmazott meg a magyar kormánynak. Ez egyébként a tagállamok közül a legtöbb, utánunk Málta, Románia és Szlovákia következett héttel, hat javaslatot pedig több országgal – többek között Ciprus, Lengyelország, Olaszország vagy Spanyolország – szemben fogalmazott meg az unió végrehajtó hatalma.

Az értékelés összefoglalója megjegyzi,

Nem javította többek között az ügyelosztási rendszerek átláthatóságát az alsóbb fokú bíróságokon; a vagyonnyilatkozati rendszer felügyelete továbbra sem hatékony; nem tett erőfeszítéseket a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádemelések és ítéletek elősegítésére, ahogy a médiahatóság funkcionális függetlenségének erősítésére irányuló mechanizmusok bevezetésében és a közszolgálati média független irányításának és szerkesztősége függetlenségének erősítésében sem.

A jelentés továbbá megjegyzi, hogy nem volt előrelépés az állam és az állami cégek hirdetéseinek fair és átlátható elosztását illetően, ahogy szintén nem történt előrelépés a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok eltávolításában, valamint egy biztonságos és támogató civil tér létrehozásában sem, beleértve a munkájukat akadályozó jogszabályok eltörlését.

Emiatt az Európai Bizottság összesen nyolc javaslatot fogalmazott meg Magyarországgal szemben:

1. Javítsák az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendszereinek átláthatóságát.
2. Tegyenek szerkezeti intézkedéseket a bírák, ügyészek és igazságszolgáltatási, valamint ügyészségi dolgozók javadalmazásának növelése érdekében.
3. Fogadjanak el átfogó reformokat a lobbizás és a forgóajtó-jelenség terén (ez az a jelenség, amikor többnyire magas beosztású alkalmazottak az állam és az ahhoz kapcsolódó magánszektor között váltanak munkahelyet – szerk.), és tovább javítsanak a vagyonnyilatkozati rendszer felügyeletén.
4. Hozzanak létre egy erős nyomozási, vádemelési és végleges ítélkezési gyakorlatot a magas szintű korrupciós ügyekben.
5. Vezessenek be mechanizmusokat a médiahatóság funkcionális függetlenségének erősítésére.
6. Fogadjanak el jogszabályokat, amelyek biztosítják az állami és állami tulajdonú vállalatok reklámköltségeinek tisztességes és átlátható elosztását.
7. Erősítsék meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztőségi függetlenségének szabályait és mechanizmusait.
8. Távolítsák el a civil szervezeteket érintő akadályokat, és teremtsenek egy biztonságos és támogató teret nekik, beleértve a munkájukat akadályozó jogszabályok és egyéb akadályok eltörlését.

Ezek jogilag nem kötelező érvényűek, mindössze ajánlások, azaz a kormány akár negligálhatja is őket. Bár az Európai Parlament épp az ország jogállamisági helyzete miatt indította el a hetes cikkely szerinti eljárást még 2018-ban, míg az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden: tanács) részben a korrupció helyzete miatt függesztette fel több tízmilliárdnyi Magyarországnak járó uniós forrás kifizetését.

Az igazságügyi reform kapcsán van előrelépés, de még továbbra is vannak aggodalmak

A Magyarországról szóló külön jelentésben a négy területet tovább részletezik.

Az igazságszolgáltatás kapcsán megjegyzik, hogy a tavaly bevezetett igazságügyi reformmal történtek előrelépések, például sikerült rendezni, hogy a magyar bíróságok mikor fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához – tavaly decemberben az Európai Bizottság emiatt javasolta 10,2 milliárd eurónyi felfüggesztett uniós forrás lehívásának engedélyezését –, illetve a Kúria ügyelosztási rendszerének transzparenciáját is növelték. Ugyanakkor az alsóbb bíróságok kapcsán még továbbra is vannak a bizottságnak aggodalmai az ügyelosztási rendszer kapcsán.

Az igazságügyi reform kapcsán továbbá megjegyzik, hogy az Országos Bírói Tanács jogköreit megerősítették, ami így kiegyensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökeinek jogköreit.

Továbbra se elég a korrupció elleni harc az uniós források megszerzéséért

Második területen, a korrupció elleni harc kapcsán azt írják, hogy Magyarország elfogadott egy új, 2024–2025-re vonatkozó korrupcióellenes stratégiát, amely kapcsán a lobbizással és a már korábban említett forgóajtó-jelenséggel kapcsolatosan terveznek jogszabályokat hozni, de a korrupció elleni harc kapcsán is vannak problémák.

A vagyonnyilatkozati rendszer felügyelete és ellenőrzése a bizottság szerint továbbra is problémás, de az Integritás Hatóság működésével szembeni akadályokat, illetve a Korrupcióellenes Munkacsoport gyakorlati hatását még nem lehet vizsgálni.

Többek között ezek miatt a jelentés megjegyzi, hogy a továbbra is megoldatlan jogállamisági és korrupcióellenes ügyek miatt Magyarország számára ezután is fenntartják az EU-s források felfüggesztését.

A médiaszabadság helyzete továbbra is változatlan az EB szerint

A magyar média helyzetét illetően az idei jelentés megjegyzi, a korábbi jelentésekhez hasonlóan a médiapluralizmusra vonatkozó fenyegetések továbbra is megoldatlanok maradtak. Az Európai Bizottság hiányolja, hogy nem került sor és nem is tervezik szabályozni az állam és az állami cégek reklámjait, ahogy a médiahatóság működése és a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlensége sem biztosított.

Az Ursula von der Leyen vezette szerv szerint az újságírók és a független médiumok továbbra is számos kihívással néznek szembe, beleértve a lejárató kampányokat, illetve hogy nem minden médium kap meghívást a kormány eseményeire.

Kritizálják a kormányt a vészhelyzet meghosszabbítása miatt

A fékek és ellensúlyok rendszere kapcsán több kifogást is emel a bizottság – például kritizálják, amiért a vészhelyzetet 2024 novemberéig meghosszabbította a kormány, emellett aggódnak a törvénykezés minősége és a jogszabályok gyakori változásai miatt.

Az Európai Bizottság szerint az Alkotmánybíróság továbbra is felülvizsgálja a politikailag kényes ügyekben az alsóbb bíróságok döntéseit, míg az „állami beavatkozások és a hatóságok önkényes döntései” nőttek, amik nehezítik az üzleti tevékenységeket az egységes piacon.

A civil szféra kapcsán megjegyzik, hogy az állami támogatások és reklámok – csakúgy, mint a média esetén – továbbra is aggasztóak, miközben megállapították, hogy a korábbi jelentésekben megállapított akadályok továbbra is fennállnak. Sőt, az Európai Bizottság szerint szuverenitásvédelmi törvény szerintük tovább nehezíti a helyzetüket.

A jogállamisági jelentésekről egyébként majd az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanács is foglalkozni fog.

(Borítókép: Ursula von der Leyen és Orbán Viktor 2022. május 9-én. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)