„A fűszerezéssel jól állunk, az ételeket még nem, de a hangulatot már sikerült felpaprikázni” – kezdte a beszélgetést Bóka János, aki két szintjét is említette az uniós elnökségnek:

• Az egyik, amit gépháznak neveznek. Ez azt jelenti, hogy átveszik a folyamatban lévő jogalkotási dossziékat, a magyar elnökség 120-at meghaladó számú dossziét vett át, ezeken folyamatosan dolgoznak.
• Van politikai dimenziója is az elnökségnek. A miniszter a magyar elnökséget speciálisnak nevezte, átmeneti időszakról van szó, egy intézményi ciklus zárul, és egy új kezdődik. Ennek a legelején van lehetőségük arra, hogy az Európai Unió következő öt évének politikai irányain dolgozzanak.

Bóka János megjegyezte, az EP-választás eredményét úgy értelmezik, hogy változásra van igény. Ez politikai felelősséggel is jár, valamint intézményi, személyes és politikai konfliktusokat is hordoz.

Vincze Loránt szerint abban a pillanatban, amikor mindenki felpaprikázott hangulatban van, érdemes meginni valamit, majd átgondolni, hol vannak most és hova szeretnének eljutni. Az EP-képviselő az egymásnak feszülés olyan szintjét említette, amelyben már nincs véleményszabadság. Úgy látja, van egy vélemény, a baloldali ideológia által mondott mantra, ami elfogadott, a más véleményt viszont kizárják, „sőt a béke is szitokszó”.

Keresztes László Lóránt azzal kezdte, nem mindig egyszerű a magyar politikai életben, hogy ellenzéki képviselőként vitahelyzetbe kerülhessen egy kormánytaggal. Az LMP politikusa szerint az a kérdés, képes lesz-e az EU olyan változásokat végrehajtani, hogy valóban megoldások körvonalazódjanak a fontos ügyekkel kapcsolatban.

Ha az Európai Unió problémáinak súlyát nézzük, nem fűszerezési jellegű, hanem generális problémák vannak. Más jellegű ételeket kellene főzni, más módon

– vitte tovább a kulináris hasonlatot Keresztes László Lóránt, hozzátéve, demokráciaproblémákat lát az EU-ban, az átláthatóság nem valósul meg, hatalmas befolyással rendelkező multik lobbistái fészkelték be magukat az uniós intézmények közelébe. Ezek mellett politikai problémák is vannak, „alapvetően célt tévesztett az európai politikai elit”. Nem alkalmas az EU arra, hogy időben és megfelelő hatékonysággal hozzon döntéseket.

Bóka János úgy vélekedett, abból érdemes kiindulni, hogy az európai integrációnak mi a célja. Van két iskola, ezek között alapvető és kibékíthetetlen ellentét van:

• Az egyik iskola szerint az európai integráció lényege, hogy az uniós tagállamok azokon a területeken, ahol az önálló fellépés nem célravezető, együttműködjenek, abból a megfontolásból kiindulva, hogy együtt erősebbek lesznek, mint külön-külön.
• A másik iskola szerint az európai integráció lényege az integráció maga. Tehát nem az a lényeg, hogy bizonyos területeken az integráció valóban hozzáadott értéket hordoz-e, hanem hogy az integráció egyre mélyebb legyen. Innentől kezdve az integráció sikerességét is más mércével mérik.

A magyar elnökség a maga eszközeivel azt tudja hozzátenni a diskurzushoz, hogy azokra a területekre fókuszálnak, ahol a közös fellépés valóban hozzáadott értéket jelent.

„Vannak jó konfliktusok, amelyeket a kormány generál, de…”

Vincze Loránt ezt azzal egészítette ki, hogy az Európai Bizottság centralizálni próbál, minél több döntést vonna magához. A perifériáról ezzel nem tudnak egyetérteni, mert így sok döntésből kimaradnak.

Keresztes László Lóránt úgy látja, a kormány könnyen megy bele abba, hogy az európai politikai elithez hasonlóan olyan szabadkereskedelmi egyezményeket támogasson, amelyek a multinacionális vállalatok érdekeit segítik.

Vannak jó konfliktusok, amelyeket a kormány generál, de sok másban belesimult az elitbe

– jelentette ki az LMP politikusa, hozzátéve, a kormány vízgazdálkodásával sem ért egyet, mert az szerinte a vizek mielőbbi elvezetéséről szól, „Magyarország kiszárítása történik”, miközben vízmegtartó vízgazdálkodásra lenne szükség.

Bóka János ezután felidézte Ursula von der Leyen elképzelését, amely alapján nem programvezérelt, hanem politikavezérelt költségvetést szeretne az Európai Bizottság elnöke. A miniszter rámutatott, ez azt jelentené, hogy a tagállamok nem jogosultsági alapon, célokra lebontva, hanem akkor kapnának forrásokat, ha bizonyos politikai, szakpolitikai elvárásoknak megfelelnek, ez gyakorlatilag a kohéziós politika végét jelentené.

A 33. Tusványos megnyitójáról – amelyen Németh Zsolt a Donald Trump elleni támadásra emlékeztetve letakart füllel kezdett beszélni – itt számoltunk be. Ezt rögtön egy vita követte többek között Németh Zsolt és Mesterházy Attila részvételével.

(Borítókép: Bóka János, Vincze Lóránt, Keresztes László Lóránt és Valentin Stan. Fotó: Szollár Zsófi / Index)