Molnár Attila Károly azzal kezdte: az, hogy a Nyugattal valami baj van, legalább a francia forradalom óta létező gondolat. Az eszmetörténész szerint sokan mondhatják, hogy ez tévhit, de főleg az elmúlt évtizedekben rengeteg olyan empirikus adat került elő, amely azt mutatja, hogy a Nyugattal sok probléma van. Minimum 1945 óta alapvetően Nyugat-Európa és Európa elvesztette az önállóságát, a saját sorsa feletti rendelkezést, amikor két szuperhatalom közé került.

Schiffer András úgy indított, ha ilyen egyszerűen ki lehetne jelenteni, hogy az egész Nyugat válságban van, akkor nem lenne például migrációs krízis sem, mert nem akarnának idejönni. Az ügyvéd kifejtette, a modernizációs paradigma jutott válságba, ennek a kritikátlan modernitáshitnek a válságát a legjobban a 2020–2022 közötti Covid-lezárás mutatta. Az ügyvéd úgy látja, van hasadás a politikai diskurzusban a modernitáshívők és a modernitáskritikusok között.

„Most akkor összeveszünk” – kontrázott Molnár Attila Károly, aki szerint az, hogy tömeges bevándorlás van Nyugat-Európába, nem cáfolja a Nyugat válságát, mert Európában van egy nagy vákuum a demográfiai válság miatt, így Európa kézenfekvő célpont azokból a társadalmakból indulva, amelyek most esnek át az első nagy demográfiai hullámon.

Az eszmetörténész azzal folytatta, hogy „az európai modernitással nagyon komoly bajok vannak, az európai modernizáció magabiztossága nem működik, de ez a Nyugat válságának a része”, miközben vannak másféle modernizációk is, például Ázsiában és Latin-Amerikában.

Schiffer Andrásnak az a meglátása, hogy a modernitásparadigma nagyjából a 18. század végétől leegyszerűsítve arról szól, hogy ha mindenben a tudomány és technika szempontjaira hagyatkozunk, olyan szakadatlan fejlődés veheti kezdetét, amelynek gyakorlatilag nincs végállomása. Legkésőbb a 20. század második felében ez a paradigma beleütközött a növekedés korlátjaiba, vagyis hogy a szakadatlan modernizációnak a Föld teherbíró képessége korlátokat szab.

Molnár Attila Károly úgy vélekedett, a tudásba vetett végtelen optimizmus – lehet persze ellenpéldákat hozni, de – erősen megkérdőjeleződött, a nyugat-európai elit jelentős része már nem hisz annyira a tudomány megbízhatóságában.

Schiffer András a megoldást alapvetően a lokalitás erősítésében látja. „Ha a kelet-közép-európai közösségekről beszélünk, akkor tudnak fejlődni, ha a saját útjukat megtalálják, ha a saját értékeikben, hagyományaikban magabiztosak.”

A sátor alatt zajló beszélgetést ha félbe nem is szakította, de a követhetőségét jelentősen megnehezítette a Tusnádfürdőre lecsapó felhőszakadás.

A 33. Tusványos megnyitójáról – amelyen Németh Zsolt a Donald Trump elleni támadásra emlékeztetve letakart füllel kezdett beszélni – itt számoltunk be. Ezt rögtön egy vita követte többek között Németh Zsolt és Mesterházy Attila részvételével. Később az is kiderült, hogy milyen kulináris hasonlattal lehet lefesteni a magyar uniós elnökséget.

(Borítókép: Molnár Attila Károly, Megadja Gábor és Schiffer András. Fotó: Szollár Zsófi / Index)