A Greenpeace Magyarország szerint a komáromi akkumulátorgyárban szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyez a hatóság. A zöldszervezet közleményében tudatta: hivatalos levélben fordult a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalhoz, hogy az SK-cégcsoporthoz tartozó akkugyár és a mellette lévő NMP-feldolgozóüzem környezethasználati engedélyének módosítását követelje.

A zöldszervezet szerint az uniós szabályozás egyértelmű: a rákkeltő, mutagén és szaporodási képességeket károsító anyagokra 2 milligramm/köbméter kibocsátási határértéket szabadna csupán engedélyezni. A Greenpeace álláspontja szerint a Komáromban jelenleg engedélyezett magas NMP-kibocsátási (N-metil-2-pirrolidon) határérték szabálytalan, és veszélyezteti az egészséget és a környezetet.

Az N-metil-pirrolidon (NMP) egy mesterséges szerves vegyület, amit oldószerként több ipari folyamatban használnak, a felhasználása különösen jelentős az akkumulátorgyártásban. Az NMP uniós korlátozás alá esik magzatkárosító hatása miatt, hiszen az oldószerrel való érintkezés károsíthatja a születendő gyermek egészségét. Emellett súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálhatja a bőrt és a légutakat.

A Greenpeace arra kéri az illetékes Kormányhivatalt, hogy módosítsa a komáromi SK akkumulátorüzem és a mellette lévő JWH Kft. NMP feldolgozójának Egységes Környezethasználati Engedélyét, és módosítsa az NMP-kibocsátás határértékét a jogszabályoknak megfelelően

– írják a közleményükben. Kiemelik: elfogadhatatlannak tartják, hogy a Komáromban működő, koreai cégcsoporthoz köthető üzemnek megvan a lehetősége arra, hogy még az engedélyében szereplő 150 milligramm/köbméter értéknél is több NMP-t bocsásson ki a levegőbe.

„Elfogadhatatlan, hogy ahogyan a hatóságok értelmezik a jogszabályokat, az jelentős könnyebbséget ad a szennyező cégeknek, és különféle trükközésekkel az akkumulátorüzemek még alacsonyabb költségekkel működhetnek, miközben káros anyagokat bocsátanak ki a környezetbe. Az NMP különösen kockázatos anyag, károsíthatja a születendő gyermek egészségét, kiemelten fontos lenne, hogy a legszigorúbb, minimális kibocsátási határértéket állapítsák meg rá” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

A zöldszervezet követeléseiben az alábbiak biztosítását várja a kormánytól:

1. A hatóságok szigorú és hatékony fellépéssel garantálják a hazánkban működő akkumulátoripari létesítmények szennyezésmentes működését. Felháborító, hogy a Greenpeace hónapok óta nem kap választ arra, miként kerülhetett a gödi kommunális szennyvízbe jelentős mennyiségű NMP-oldószer, ami a termőföldre is kijutott.
2. Készüljön stratégiai környezeti vizsgálat, amely megmutatja az akkumulátor-iparági üzemek környezetre gyakorolt hatásait.
3. Amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, addig ne engedélyezzenek hazánkban újabb akkumulátoripari létesítményeket, ne bővítsék a jelenlegieket.

Magyarország még nincs felkészülve

Korábban egy külön elemzésben foglalkoztunk azzal, hogy a kormány egyértelműen letette a voksát az autóipar és így az akkumulátorgyártás mellett. Azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint jelenleg komoly hiányosságok és még rendezetlen kihívások előtt áll a magyar akkumulátorgyártás. A zöldkérdések mellett komoly kérdőjelek vetődnek fel a veszélyes hulladékok feldolgozásánál is, ahol még a szabályozás sem megfelelő, pedig az akkumulátorhulladék külön értéket képvisel.

„Az export- és beruházásvezérelt magyar gazdaság egyik fontos húzóerejévé az elektromosjármű-gyártási ökoszisztémához kapcsolódó high-tech akkumulátorgyártás lépett elő” – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium még áprilisban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország GDP-arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között.

A kormány egyértelműen és többször kijelentette: a high-tech akkumulátorgyártás a következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztést hozhat hazánkba. Így Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet. Ha ez így alakul, akkor az Index által megkérdezett szakértők szerint minimum 150-180 ezer tonna további veszélyes hulladékot kell majd Magyarországon kezelni. Ez elképesztő mennyiség, ezért részletesen utánajártunk, hogy ennek pontosan milyen következményei lesznek.