Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter részvételével tartott Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a kormányülés után. A főtéma az Ukrajna által leállított kőolajszállítás volt, amely miatt üzemanyaghiány is felléphet, ha a helyzet nem oldódik meg.
Legutóbb több mint két hete, június 8-án tartottak Kormányinfót, amelyen Gulyás Gergely többek között Orbán Viktor békemissziójáról és a NATO-csúcsról is beszélt. A kormány akkor döntött arról, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetni minden olyan multinacionális vállalatnak, amely extraprofitra tett szert. Ezúttal az Ukrajna által leállított kőolajszállítás volt a kormányülés főtémája, amelyet Gulyás Gergely zsarolásnak minősített, szerinte a békepárti álláspontja miatt került ebbe a helyzetbe Magyarország és Szlovákia.
Ha a helyzet nem oldódig meg, üzemanyaghiány is lehet, de pánikra semmi ok, szeptemberig megoldást kell találni
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
Gulyás Gergely emlékeztetett rá, hogy Ukrajna Magyarországtól vásárol áramot és finomított olajat, emellett segítjük az ukrán menekülteket, ezért is elfogadhatatlan a lépés, de a kormány nem fog viszontzsarolni, az Európai Bizottságot kérte fel közvetítésre.
Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter elmondta, hogy ezzel a lépéssel Ukrajna megsértette az EU-val kötött társulási megállapodást, ilyen esetben a tagállamok konzultációt kezdeményezhetnek a bizottsággal, amelynek 3 napon belül meg kell kezdenie a tárgyalást. Ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet választott bíróságra vinni az ügyet. Később Gulyás Gergely kérdésre válaszolva megismételte, hogy a jelenlegi helyzet a tartalékok magas szintje miatt nem okoz még problémát, és már keresik a megoldását.
Ugyanakkor furcsának tartja a brüsszeli késlekedést a magyar és a szlovák kérés kivizsgálására.
Arra a kérdésre, hogy esetleg Kijev egyeztethetett-e előzetesen a lépésről Brüsszellel, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy nem tud ilyesmiről, de nem tekinti logikátlannak a felvetést. Szerinte a kérdés megoldása lehet, hogy Kijev mérlegeli két uniós tagállam ellen hozott döntését és azt, hogy az ország előbb-utóbb szeretne csatlakozni az EU-hoz. Ukrajna csatlakozási folyamat esetleges blokkolásáról Bóka János határozottabban fogalmazott, mint mondta, Ukrajna vállalta bizonyos szabályok betartását, és ha ezeket Kijev megsérti, annak lehetnek következményei.
A Magyar Hírlap munkatársa szerint a Lukoil után a többi orosz olajszállító tevékenységét is korlátozhatják az ukránok egy lapértesülés szerint. Gulyás Gergely a felvetésre úgy reagált, hogy Magyarország tárolókapacitása jelentős, azon országok közé tartozunk az EU-ban, amelyeknek a legtöbb tartalékuk van baj esetére. Egyelőre azonban a Barátság működik, de ha Magyarország nem kap kőolajat, akkor mi sem tudunk szállítani Ukrajnának – tette hozzá.
Az Index kérdésére, hogy hány százalékát adja a Lukoil beszállítása a Molnál felhasznált összmennyiségnek, Gulyás Gergely nem tudott pontos arányt mondani, 50 százalékosra tette. Mindez azért volt fontos, mert felmerült, hogy esetleg más keretszerződésekből pótolhatná a Mol a kieső részt. Gulyás szerint ugyanakkor nem mindegy, hogy azokhoz milyen áron jutna hozzá a társaság.
Bóka János elmondta, Ukrajnának nemzetközi kötelezettsége, hogy átengedje a most leállított kőolajszállítmányokat az országán. Magyarországnak nem a kőolaj pótlásán kellene törnie a fejét, hanem rámutatnia arra, hogy Kijev megszegi nemzetközi vállalásait, és ezzel hoz kínos helyzetbe több uniós államot.
Ezt már az Európai Bíróság döntéséről mondta Gulyás Gergely, miután az elítélte Magyarországot a migrációs ügyben. A tárcavezető szerint az ítélet indoklása alapján soha nem látott ellenszenvvel találkozhatunk Magyarországgal szemben, miközben hazánk csak a schengeni határt védi, érdemi uniós támogatás nélkül. Az ügyben Bóka János és Pintér Sándor belügyminiszter kapott mandátumot a tárgyalásra, és gyors megállapodásra törekednek, már csak azért is, mert Gulyás Gergely szerint ha Brüsszel a határok megnyitását akarja kierőszakolni, akkor migránsok százezrei indulhatnak meg Ausztria és Németország felé.
Ugyanezt hangsúlyozta kérdésre válaszolva Bóka János is, aki szerint az ítélet végrehajtása Magyarországnak és az EU-nak sem áll érdekében, és ha ez mégis megtörténne, akkor a 2015-öshöz hasonló jelenetekre kell készülni – ezt a Kormányinfón többször is megismételték. Mint elhangzott,
ha nem engedik, hogy Európát védjük, akkor csak Magyarországot fogjuk megvédeni.
Gulyás Gergely elmondta, a menekültügyben hozott bírósági döntéssel kapcsolatban valóban kaptunk felszólítást, hogy fizessünk, de ezt vagy kifizeti az ország, vagy levonják tőlünk (Mint ismert, kétszázmillió eurós bírságról és napi egymillió euróról van szó.) A fizetési felszólítás határideje augusztus végén jár le, tehát addig akár még eleget is tehetünk annak. Annak lehetőségét, hogy lesznek-e, lehetnek-e még pénzbüntetések, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem zárta ki, hogy érkeznek még ilyenek. Azt többször is hangsúlyozta, a bírság kifizetését úgy oldják meg, hogy az adófizetők azt ne érezzék meg, de a fizetés megtagadása nem lehetséges, mert akkor levonják.
Azzal kapcsolatban, hogy a Patrióták Európáért frakció nem kapott vezetői posztot az Európai Parlamentben, elhangzott, hogy emiatt bíróságra is vinnék az ügyet. Gulyás Gergely ezt úgy kommentálta, hogy az EP-ben van egy kiszámítási mód, melyik frakciónak milyen tisztség jár, ezt szerinte megszegték. Gulyás szerint ez mutatja, hogy a politikai kultúra hiányzik az EP-ből, itthon például ilyen sosem fordulhatna elő, hogy egy ellenzéknek járó pozíciót ne szavaznának meg a kormánypártok.
A magyar uniós elnökséget kísérő bírálatokkal kapcsolatban Bóka János emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottságnak alapvető feladata együttműködni a tagállamokkal, a bizottság hozzáállása nem befolyásolja a soros elnökség munkáját és sikerességét.
A soros elnökség dönti el, hogy milyen rendezvényeket kezdeményez, milyen témákban, és az eddigi rendezvények sikeressége ezt bőven alátámasztja.
Bóka János szerint a viták ellenére a magyar elnökség első szakasza eredményesen zárult le, eddig 30 hivatalos eseményt szerveztek Budapesten és Brüsszelben a magyar soros elnökség keretében. Komoly sikernek tartja, hogy az európai védelmi ipari munkacsoportot állandó csoporttá tudták tenni Magyarország soros elnöksége során. A munka további része augusztus végén folytatódik majd, informális külügyminiszteri üléssel, illetve az általános ügyek kérdéseiről egyeztetnek majd a szakminiszterek. November 7-én lesz a következő csúcstalálkozója az Európai Politikai Közösségnek Budapesten, másnap pedig informális európai tanácsülés jön, amelyen a tervek szerint az új EU-s versenyképességi paktumot is elfogadhatják.
Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatása miatt elvennék Magyarországtól az uniós elnökséget, Gulyás Gergely azt mondta, hogy ennek semmi köze a valósághoz. A miniszter szerint a kormányfő saját kezdeményezésére tehet és tett lépéseket a háború befejezésére, de ezt nem a soros elnökként tette meg, és a kettőt nem szabad összekeverni.
Az augusztus végi informális találkozót Magyarország helyett Brüsszelben rendezik meg, ezt Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője javasolta a békemisszió miatt. Bóka János szerint az lenne a legmegfelelőbb válasz erre, ha Szijjártó Péter külügyminiszter „elküldene egy homokozólapátot a főképviselőnek”. 13 tagállam ragaszkodik egyébként a magyarországi helyszínhez, öt ellenzi, nyolc pedig nem alkotott véleményt. Magyarországot nem kérdezték meg az ügyben, ezzel egyértelmű többség lenne.
A kínai elektromos autók adóztatásával kapcsolatban Bóka János úgy fogalmazott, hogy a döntést az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie. A tagállamok között komoly vita zajlik szerinte, a döntéssel ugyanis olyan területen szakítaná meg az unió kapcsolatát Kínával, amelyen az ázsiai ország vezető szerepet tölt be. Ha az európai zöldipar nem erősödik meg, akkor a klímacélok illúzióvá válnak.
Az új magyar uniós biztos személyéről csak annyit tudtunk meg, hogy az Európai Bizottság elnökétől már megérkezett Budapestre a biztosi felkérés, a jelölés határideje augusztus vége. A biztos személyére „kellő időben” a kormányfő, Orbán Viktor fog javaslatot tenni.
Gulyás Gergely megkapta a kérdést, mi szükség volt a kínai gigahitelre, de ezt azzal hárította el, hogy bár ez joggal tart számot közérdeklődésre, a részletekről és így a kamatszintről is a Pénzügyminisztériumnak kell tájékoztatást adni. A pénzt egyébként infrastruktúrára fordítják, és Gulyás szerint ez normális ügymenet, az állam vesz fel hiteleket és vissza is fizet hiteleket. Cáfolta, hogy a blokkolt uniós források miatt volt erre szükség, mint mondta, Magyarországnak az a jó, ha kiegyensúlyozottak a kapcsolatai és a hitelfelvételei is a konnektivitás jegyében.
Az is elhangzott, hogy a kínai hitel jobb, mint az uniós hitel, igaz, nem kamat szempontjából, hanem a felhasználhatóság alapján. Az EU ugyanis erősen megköti, mire költheti el az állam a hitelt.
A Kormányinfón szóba került még, hogy
(Borítókép: Vitályos Eszter, Bóka János és Gulyás Gergely. Fotó: Peter Papajcsik / Index)