A Nézőpont Intézet új felmérése szerint a magyarok több mint kétharmadának az álláspontja az, hogy a hazai médiatermékeknek nyilvánosságra kell hozniuk a külföldről érkezett forrásaikat.
A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát mintegy 70 százalékos társadalmi támogatás övezi a Nézőpont Intézet legújabb kutatása szerint.
Az intézet júliusban készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a magyarországi sajtótermékekhez érkező külföldi források átláthatóságát a választók több mint kétharmada támogatja. A megkérdezettek 70 százaléka ért egyet azzal, hogy a médiumoknak kötelező legyen átláthatóvá tenni külföldi támogatásaikat, míg mindössze 22 százalék azok aránya, akik ezt nem támogatják. Legerősebben a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói elkötelezettek az átláthatóság mellett, de még a legkritikusabbnak tűnő Tisza párti szavazók relatív többsége is az átláthatóság mellett van – áll az intézet közleményében.
A Nézőpont Intézet azt írta, hogy a kutatás aktualitását „a magyar belpolitikai folyamatokat célzó külföldi beavatkozási kísérletek felerősödése adta”, amely okkal foglalkoztatja a hazai nyilvánosságot. Közölték, hogy „a Magyarországon működő ellenzéki politikai szereplőkhöz külföldről érkező forrásokra a 2022-es választási kampányba beavatkozó Action for Democracy szerepvállalása irányította rá a figyelmet”, amelynek akciója keretében az ezalenyeg.hu kiadójához 1,9 milliárd forintnyi külföldi támogatás érkezett, ami felvetette a kérdést, hogy kik és milyen szándékkal finanszírozzák külföldről a közvélemény, így a választói akarat befolyásolására alkalmas sajtótermékeket.
A Nézőpont júliusban publikált Sajtószabadság Magyarországon 2023 című éves elemzése a fenti jelenségre fókuszált, és megállapította, hogy a kormánykritikus médiumok száma és bevételei évről évre folyamatosan növekednek, egyúttal összességében nyereséget is termelnek, azonban a külföldi támogatásaik átláthatatlanok. Az egyes kiadók az erre vonatkozó információkat nem kötelesek nyilvánosságra hozni, éves beszámolóikban ezen bevételek „egyéb bevétel” vagy „támogatás” cím alatt szerepelnek, de sem azok összege, sem a támogatás célja, sem az adományozók kiléte, de még az sem ismerhető meg, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek ezek a források – közölte az intézet.
Szerintük az adományozói oldal szintén kerüli az átláthatóságot, hiszen a támogatók (legyenek azok külföldi kormányok, alapítványok vagy szakmai ernyőszervezetek) nem mindig vagy egyáltalán nem hozzák nyilvánosságra a magyarországi kedvezményezettek körét. Továbbá ellehetetleníti a transzparenciát az is, hogy a donorok gyakran több nemzetközi szervezeten keresztül, láncfinanszírozás mögé bújva juttatnak támogatásokat hazai médiumokhoz: többek között a Soros-alapítvány – amely 2023-ban bejelentette, hogy kivonul Európából – ilyen együttműködéseken keresztül közvetve továbbra is támogat kormánykritikus sajtótermékeket Magyarországon.