A 33. Tusványoson Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a felsőoktatásról beszélt. A tárcavezető az Erasmus- és a Horizon-ügy hátteréről elárulta, a kormány két elvárást nem fogadott el az Európai Bizottság részéről.
Hankó Balázs a felvételi ponthatárok kihirdetése után néhány nappal kiemelte: volt egy versenyképességi fordulat a magyar felsőoktatásban, hogy az egyetemek egyre inkább betöltsék azt a teret, ami kell tölteniük, egyre jobban szolgálják a magyar nemzetet és annak gazdaságát.
Ehhez szabadság, autonómia kell. A megújított felsőoktatás ezt a versenyképességet, rugalmasságot, autonómiát biztosítja
– hangsúlyozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Hankó Balázs leszögezte, közösen állapították meg a célokat, de ezeket az oktatói, kutatói közösség autonóm módon éri el. Ezen a ponton pedig fel kellett tenni azt a kérdést, ha rájuk van bízva a célok elérésének módja, akkor logikusan nagyobb szerepet kell adni az egyetemeknek abban, hogy a leendő diákjaikat hogyan választják ki. Ebből következett, hogy az erősen centralizált felvételi rendszer helyett beleszólást adtak az egyetemeknek a felvételi kritériumok meghatározásába.
A miniszter egyébként nem szereti a „hallgató” kifejezést, mert a hallgatás passzivitást jelent, ebből pedig kimozgatná az egyetemistákat, „hallgatók helyett aktív egyetemi polgárokra van szükség”.
Hankó Balázs a futáshoz hasonlította a felsőoktatás fejlesztését amikor arról beszélt, hogy futás közben vagy a kilométerszámot akarja emelni az ember, vagy a szintidőt javítani: „Úgy van értelme az egésznek, ha mindig olyan célokat tűzünk ki, amelyek emelik a határértéket.”
Hankó Balázs a közönségből érkező kérdésre beszélt az Erasmus- és a Horizon-programok körül kialakult ügyről is. A miniszter leszögezte, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskör, de az Európai Bizottság szerint az uniós források felhasználása kockázatos. „Tehát a diákoknak juttatott Erasmus-források felhasználása kockázatos? Tehát a kutatóknak juttatott Horizon-források felhasználása kockázatos?” – kérdezte Hankó Balázs, hozzátéve: azt nem árt tudni, hogy ezekről a forrásokról nem Magyarország dönt, csak „átfolyik” a pénz, de centralizált brüsszeli döntésekről van szó.
A miniszter azzal kezdte a történetet, hogy uniós részről a fenntartó alapítványokat és így az egyetemeket érintő ügy elindulásánál két szempont volt: legyen közbeszerzés és legyen dinamikus összeférhetetlenség.
Magyaráztuk nekik, hogy van közbeszerzés, benne van a törvényben, de a tényt nem fogadták el. A dinamikus összeférhetetlenséget beletettük a törvénybe, az alapítványok pedig az alapítói okiratukba. Ezek után zárták ki az egyetemeket
– mondta Hankó Balázs.
A tárcavezető elárulta, a magyar kormány két dolgot nem fogadott el: az alapítványok szinte mindegyikében van az egyetemi szenátus részéről delegált, rektor, vagy professzor, „őket is ki akarták zárni a kuratóriumi tagok közül. A Brüsszel által értelmezett autonómia jegyében zárjuk ki a professzorokat és a rektorokat a kuratóriumokból”. A másik elvárás, amire nemet mondott a kormány, hogy a kuratóriumi tagok jelölési folyamatába vonják be a nemzetközi NGO-kat. A többi elvárást elfogadta a kormány, de ezeket nem.
Hogy ezek után miért nem történik előrelépés az Erasmusban és a Horizonban? Azért, mert Brüsszel politikai zsarolást végez a gyerekeken keresztül. Milyen dolog ez? Tényleg, milyen dolog már ez?
– kérdezte felháborodva Hankó Balázs.
Helyszíni stábunk Tusnádfürdőről eddig beszámolt:
A 33. Tusványos politikai részét Orbán Viktor miniszterelnök szombati beszéde zárja, az Index addig folyamatosan cikkekkel és videókkal jelentkezik a helyszínről.
(Borítókép: Hankó Balázs Tusnádfürdőn 2024. július 26-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)