Szombat délelőtt Orbán Viktor megtartja hagyományos tusnádfürdői beszédét. A tusványosi fesztivál miniszterelnöki szereplései rendszerint sokáig témát szolgáltatnak a politika iránt érdeklődőknek. A kormányfő Tusnádfürdőn használt először egy olyan kifejezést, ami azóta a közbeszéd része lett, de olyan megszólalása is volt, amiből botrány lett.
Helyszíni stábunk a 33. Tusványosról eddig beszámolt:
Orbán Viktor szombaton 10:30-tól osztja meg gondolatait a tusnádfürdői közönséggel.
Orbán Viktor 2014-ben a Fidesz–KDNP második parlamenti kétharmadát hozó országgyűlési választás után tartott beszédet Tusnádfürdőn. A miniszterelnök akkori gondolatai azóta is témát szolgáltatnak a politikával foglalkozóknak, Orbán Viktor ekkor használta először az illiberális állam kifejezést.
Ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam
– fejtette ki a miniszterelnök, aki az illiberális állammal kapcsolatban leszögezte: az nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.
„Az internacionalista baloldalnak van egy csele, egy ideológiai cselvetése: az az állítás, az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Ez egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés, mert összekever különböző dolgokat. Ugyanis van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívülről érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját, európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke” – fogalmazott Orbán Viktor 2022-ben Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy
amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandók vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni, ezért harcoltunk Nándorfehérvárnál, ezért állítottuk meg a törököt Bécsnél, és ha jól gondolom, akkor ezért állították meg a franciák még a régi időkben Poitiers-nél az arabokat.
A „kevert fajú” kifejezés alkalmazását többen kritizálták. Orbán Viktor később tisztázta, hogy kulturális értelemben használta azt.
„Román hadakon átvágva érkeztünk ide, de inkább szeretnénk őket fogadóbizottságnak látni, amire jó okunk van, mert a kereszténységért folytatott európai küzdelmünkben szükségünk lesz a román ortodoxiára is” – így indította tavalyi tusnádfürdői beszédét Orbán Viktor. Az egy évvel ezelőtti esemény reggelén egy csoport román zászlókkal gyülekezett a fesztivál bejáratánál.
A miniszterelnök akkor elárulta, kapott segédanyagot a beszédhez, a román külügy a segítségére sietett, megírták neki, hogy miről nem szabad beszélni. Többek között azt tanácsolták Orbán Viktornak, hogy ne beszéljen nem létező romániai közigazgatási egységekről, mire megjegyezte: „mi soha nem állítottuk, hogy Erdély és Székelyföld román területi egységek lennének”.
Orbán Viktor 2023-ban többek között a külpolitikának és a gazdaságnak is jelentős részt szentelt a beszédéből, és már 2040-ig szóló terveket is megemlített.
(Borítókép: Orbán Viktor 2018. július 28-án. Fotó: Veres Nándor / MTI)