Megjelent a Paksi Atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánító kormányrendelet a szerdai Magyar Közlönyben. A döntés értelmében az erőmű Tolna vármegyéhez kerül, az adóbevételek harmadát Kalocsa használhatja fel. Nem előzmény nélküli a lépés, korábban a frissen megválasztott ellenzéki polgármester már jelezte, hogy a választókat már ezzel fenyegették a kampányban. Az iváncsai ipari park ügyében is döntés született.
A Paksi Atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a kormány, amely a Tolnai Vármegyei Önkormányzathoz kerül Paks városától – derül ki a szerdán megjelent Magyar Közlönyből. A kormány az iváncsai ipari park ügyében is lépett egy kormányrendelettel.
A kormány „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” kihirdetett veszélyhelyzet adta lehetőségét kihasználva Paks közigazgatási területén különleges gazdasági övezetet jelöl ki, felsorolva a hozzá tartozó ingatlanokat, amelyeket a Tolna Vármegyei Önkormányzat tulajdonába sorolnak át, valamint a Paksi Atomerőmű beruházásaival összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítottak.
A különleges gazdasági övezet működésének koordinálási és támogatási feladatait az építési és közlekedési miniszter kapja meg, a különleges gazdasági övezet területén a feladat- és hatásköröket Tolna Vármegye Önkormányzata gyakorolja,
az övezet helyi adókötelezettségéből származó bevétel Tolna Vármegye Önkormányzatát illeti, annak 62,5 százalékának erejéig, valamint Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát 37,5 százalékban.
A bevétel három százalékát a vármegyék önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségekre, 17 százalékát a vármegyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel, a többi a beruházással „közvetlenebbül érintett települések” fejlesztésére fordítandó. A közlönyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították az iváncsai ipari parkot is.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 5,9 milliárd forintot fizetett ki a városnak helyi adók címén 2023-ban. Korábban Heringes Anita, Paks júniusban megválasztott, de csak októberben hivatalba lépő új polgármestere a hvg.hu szerint kifejtette, hogy a lépés a gyakorlatban azt jelenti, hogy „a Paks városának járó iparűzési és építményadókat, amelyeknek minden forintjáért a paksiak dolgoznak meg, Kalocsa kapná és élvezhetné”.
A leendő ellenzéki városvezető szerint már a kampányban is fenyegették a paksi választókat, hogy elveszik a várostól ezeket az adókat, ha nem a Fidesz emberei nyernek.
Júniusban Filvig Gézát választották polgármesternek Kalocsán, Facebook-oldalán közölte, hogy 2024. június 10-én, a választások másnapján kezdeményezte a kormánynál egy különleges gazdasági övezet létrehozását, ami alapján a térségben működő, állami tulajdonú cégek – például a Paksi Atomerőmű – adójának egy része átkerülne az illetékes megyei közgyűlésekhez a várostól.
A választások előtt három nappal Orbán Viktor miniszterelnök által átadott, a Paksot és Kalocsát összekötő Tomori Pál Duna-híddal összefüggésben azt írta, hogy „ha már megépült a Tomori Pál híd, hozzunk át rajta Kalocsa és térsége számára fejlesztési forrást is”.
Július 7-én Kalocsán a 10-es és a 11-es szavazókörben meg kellett ismételni a voksolást, a szavazást Bagó Zoltán, a Kalo Lokálpatrióta Egyesület jelöltje nyerte, így októbertől a júniusban győztesnek hirdetett kormánypárti jelölt helyett ő foglalhatja el a polgármesteri széket.