Hiába állította azt korábban a magyar ügyészség, hogy az Európai Ügyészség nem folytat nyomozást a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében, a Transparency Internationalhez eljutott levél szerint ez nem igaz. A levél szerint az uniós hatóság más magyar ügyekben is nyomozhat.
Nyomozást indított az Európai Ügyészség az elhíresült nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében – írja a Népszava az uniós hatóság által a Transparency International Magyarországnak küldött levelére hivatkozva.
A lap emlékeztet, hogy a magyar ügyészség korábban tagadta az eljárás indulását, s állította, „Magyarországon folyik nyomozás a lombkoronasétány-ügyben”.
Ehhez képest a Transparency International által most nyilvánosságra hozott európai ügyészségi levélben az áll:
az Európai Ügyészség nyomozást indított a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás gyanújával.
A levélből egyértelműen kiderül, hogy a nyomozás egyik érintettje a nyírmártonfalvai lomb nélküli lombkoronasétányt építő magyar cég.
A Népszava szerint az Európai Ügyészség döntése túlmutat a lomkoronasétány ügyén. Mint írták, a magyar kormány azért nem csatlakozott eddig a hatósághoz, hogy az ne tudjon Magyarországon vizsgálódni, s eddig ezt nem is tette meg az uniós ügyészség. A jelek szerint most változtatott eddigi tartózkodó hozzáállásán.
A szerző emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány az ellenzéki és civil nyomás ellenére sem akart csatlakozni az uniós hatósághoz, „így az EU-s pénzeket érintő, kormányközeli korrupciós ügyekben kizárólag a magyar ügyészség járt el, ha egyáltalán indult vizsgálat”. Arról már korábban is érkeztek hírek, hogy az Európai Ügyészség változtathat eddigi távolságtartó álláspontján, s azt az új megközelítést veti be: akkor is van joga az uniós forrásokat érintő csalások ügyében nyomozni, ha az adott uniós tagállam nem tagja a hatóságnak.
Azt ugyan nem részletezi az európai ügyészség levele, hogy technikailag miként zajlik a lombkoronasétány ügyében indított eljárás,
de a Népszava büntetőjogi forrásai szerint akár az Európai Csalás Elleni Hivatalon (OLAF) vagy az Europolon keresztül is nyomozhatnak Magyarországon.
Egy másik forrásuk azonban úgy vélekedik, hogy az Európai Ügyészség csak kialakít egy jogi véleményt, és azt adja át a magyar ügyészségnek.
„Reméljük és hangsúlyozzuk, hogy az Európai Ügyészség mostantól minden magyarországi csalási és korrupciós ügyben fel tud lépni az európai uniós források védelmében. Ezzel megtörne a magas szintű korrupt szereplők által a magyarországi hatóságok gyakori tétlensége miatt hosszú ideje élvezett büntetlenség” – írta közleményében a Transparency International Magyarország. A lap a nyilvánosságra hozott levél miatt megkereste a magyar ügyészséget, és megkérdezték, miért állították korábban azt, hogy az Európai Ügyészség nem indított vizsgálatot, de ez idáig csak annyit írtak, hogy időt kérnek a válaszadásra.