Mint arról beszámoltunk, Ukrajna június végén szankciókat vezetett be az egyik legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil ellen, ugyanis megtiltott számára minden tevékenységet ukrán területen, megakadályozva ezzel, hogy a cég olaja szlovák és magyar finomítókba kerüljön. Ukrajna döntése heves indulatokat váltott ki mind Magyarországon, mint Szlovákiában.

„Immáron másfél hete fordultunk Szlovákiával közösen az Európai Bizottsághoz amiatt, hogy Ukrajna letiltotta a két ország biztonságos ellátásához szükséges olajszállítások egy részét” – kezdte egyik legutóbbi Facebook-bejegyzését Szijjártó Péter.

A külügyminiszter leírta, hogy csütörtökön az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis levelet küldött neki és a szlovák külügyminiszternek, melyben hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem veszélyezteti sem Magyarország, sem pedig Szlovákia ellátását, valamint beszámolt arról is, hogy a bizottság elemzése szerint a JANAF adriai vezetékén elegendő szabad kapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy mindkét országot máshol vásárolt olajjal lássák el.

Brüsszel reakciója botrányos, a horvátok pedig megbízhatatlanok 

Szijjártó Péter azt írta: az Európai Bizottság levele „botrány!”, és újra azt bizonyítja, hogy „az ukránok bármit megengedhetnek maguknak uniós tagállamokkal szemben, főleg ha azok békepártiak és nem szállítanak fegyvereket”.

Ami a horvátokat illeti: nyilvánvalóan véletlen egybeesés, hogy a horvát miniszterelnök tegnapelőtt levelet írt az Európai Bizottság elnökének, amiben a Horvátországon keresztül húzódó olajvezetéket reklámozza

– jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette, hogy szerinte azon túl, hogy a két levél azt erősíti meg, hogy egy „Brüsszelből összehangolt akcióról van szó”, van egy másik nagy baj is a horvát opcióval, mégpedig az, hogy szerinte Horvátország nem megbízható tranzitország.

„Nem megbízható, mert a piaci átlagos értékek ötszörösére emelték az olaj tranzitdíját a háború kitörése óta. Nem megbízható, mert lehetetlenné tették a Mol számára, hogy hosszú távra kössenek le szállítási kapacitásokat. Nem megbízható, mert a vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat nem végezték el, a maximális kapacitásról pedig soha senki által nem bizonyított adatokat adnak” – sorolta Szijjártó Péter.

Végül leírta, hogy szerinte a keleti irányból érkező olajszállítások leállítása a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot és Szlovákiát „egy nem megbízható tranzitországnak”.

Az egész régióban kihívást jelent

A Mol korábban elmondta, hogy a megemelt tranzitdíjak az egész régióban kihívást jelentenek az üzemanyagpiaci szereplők számára. „A Mol-csoport ukrán és horvát partnerei visszaélnek Csehország, Szlovákia és Magyarország történelmi kiszolgáltatottságával, hiszen a tengertől elzárt országok finomítóit csak tranzitországokon – jellemzően az Adria- és a Barátság vezetéken – keresztül lehet ellátni” – hangsúlyozták.

A Mol-csoport kitért arra is, hogy „a JANAF a méltányosnak tartott piaci ár négy-ötszörösét kéri az Adria-vezeték horvátországi szakaszának használatáért”. Majd azt is hozzátették, hogy a Mol-csoport egyedül ezen az útvonalon tud beszerezni nem orosz kőolajat.

Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója az MCC Feszten, amikor szóba került, hogy a horvátok nagymértékben megemelték a Magyarországra szállított olaj tranzitdíját az utóbbi hónapokban, elmondta, hogy szerinte „az unió semmit nem csinál”.

Mi azonnal bejelentettük, hogy ez visszaélés az erővel, visszaélés a joggal. Horvátország ötszörös tranzitdíjat számol fel, mint az összehasonlítható áraink

– jegyezte meg akkor a vezérigazgató.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük – ebben a cikkünkben.