Mint arról beszámoltunk, Ukrajna június végén szankciókat vezetett be az egyik legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil ellen, ugyanis megtiltott számára minden tevékenységet ukrán területen, megakadályozva ezzel, hogy a cég olaja szlovák és magyar finomítókba kerüljön.

Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője az InfoRádióban most arról beszélt, hogy szerinte két megoldása van a Molnak az ügyre. Az egyik, ami a valószínűbb is, hogy a vállalat átvenné az Oroszország felől érkező olaj tulajdonjogát az orosz–ukrán határon, és innen a saját kockázatára szállítaná tovább, amivel az elemző szerint „kivédhető lenne, hogy a kijevi vezetés egymás után tiltsa meg a különböző orosz cégeknek a nyersolaj szállítását Ukrajnán keresztül”.

A másik megoldás pedig az lenne, hogy a Mol átterelné a horvátországi Adria-kőolajvezetékre a kieső mennyiséget, és onnan táplálná a százhalombattai és a pozsonyi finomítóba.

Az elemző hozzátette, hogy a következő hetekben várható döntés az Európai Bizottsággal való egyeztetés után,

Viszont felhívta a figyelmet, hogy mindkét megoldás a költségek emelkedésével jár majd, de szerinte a magyar autósoknak csak abban az esetben kell majd többet fizetniük, ha a Mol az Adria-vezetéken történő szállítást választja.

Érdekesség még, hogy Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelmi alelnöke a magyar és a szlovák külügyminisztereknek címzett, nemrég nyilvánosságra került levelében azt írta, hogy a Moltól kapott információik szerint az olaj az orosz–ukrán határon a kereskedelmi cégek tulajdonába kerül, ezért nem vonatkoznak rá a szankciók sem (ami ellentmondhat Weinhardt Attila azon felvetésének, hogy a vállalat orvosolhatná a helyzetet azáltal is, hogy átvenné az Oroszország felől érkező olaj tulajdonjogát).

Elfogyott az unió türelme

Ukrajna döntése heves indulatokat váltott ki mind Magyarországon, mint Szlovákiában. A szlovák kormányfő az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés, valamint az Ukrajna pozsonyi nagykövetével történt hétfői megbeszélés után jelentette be, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával, akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek 10 százalékát teszi ki.

Az Európai Bizottság szerint jogtalan Magyarország és Szlovákia Ukrajnával kapcsolatos panasza, és közölték, hogy nincs közvetlen veszélyben Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonsága. A bizottság szerint az uniós kormányok jelentős része feltette a kérdést, hogy – két évvel azután, hogy Moszkva lerohanta Ukrajnát, és az Európai Unió úgy döntött, hogy nem vásárol több orosz nyersolajat, hogy ne finanszírozza Oroszország háborús erőfeszítéseit – Magyarország és Szlovákia miért nem vált még mindig le az orosz olajról.

Az Európai Bizottság azt tanácsolta Magyarországnak és Szlovákiának, hogy hagyjanak fel az orosz olaj importjával, és keressenek alternatív forrásokat. A bizottság elemzése szerint a JANAF adriai vezetékén elegendő szabad kapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy mindkét országot máshol vásárolt olajjal lássák el.

Szijjártó Péter: Horvátország nem megbízható

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Horvátország nem megbízható tranzitország az olajszállításban. Mint írta, szerinte a piaci átlagos értékek ötszörösére emelték az olaj tranzitdíját a háború kitörése óta.

Nem megbízható, mert lehetetlenné tették a Mol számára, hogy hosszú távra kössenek le szállítási kapacitásokat. Nem megbízható, mert a vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat nem végezték el, a maximális kapacitásról pedig soha senki által nem bizonyított adatokat adnak

– írta a tárcavezető, aki hozzátette azt is, hogy szerinte így a keleti irányból érkező olajszállítások leállítása a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot és Szlovákiát egy nem megbízható tranzitországnak.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük ebben a cikkünkben.