Meghalt a Szeged-Csanádi egyházmegye egykori püspöke, Gyulay Endre, akit még II. János Pál pápa nevezett ki az egyházmegye élére, és aki elérte, hogy a ferencesek visszatérhessenek az 500 éves szegedi ferences templomba és kolostorba. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében.
Életének 94. évében elhunyt Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök – jelentette be a Szegeder a felsővárosi Szent Miklós-plébánia közlése alapján. A hírt a Szeged-Csanádi egyházmegye is megerősítette.
Köszönjük a jó Istennek, hogy személyében az utolsó pillanatig is szolgálni akaró jó pásztort, püspököt, vezetőt, irgalmas szamaritánust, atyát ajándékozott nekünk!
– búcsúzott tőle a szeged-felsővárosi Szent Miklós-plébánia.
Gyulay Endre 1930-ban született Battonyán, 1953-ban szentelték pappá a szegedi dómban, miután teológiai tanulmányait a Hittudományi Főiskolán végezte. Szeminaristaként megélte, hogy reverendája láttán nagyot köptek, később papi fogadalmának szövegét az ÁVO forgatta ki, és börtönnel is fenyegették.
Ha egyszer hivatást kapott az ember, akkor akármerről fúj a szél, nem a szél irányába kell menni
– idézte Gyulay Endre visszaemlékezését a Délmagyar.
Pályafutása alatt segédlelkészként szolgált Röszkén, Ásotthalmon és Gyulán is, plébánosként Domaszéken és Mezőhegyesen, majd templomigazgatóként Makón tevékenykedett.
1972-től retorikatanár és lelki igazgató lett a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. Jelentős szerepet játszott a Szent Gellért-napi ifjúsági találkozó megszervezésében, valamint az egyházmegye ifjúsági pasztorációjának fejlesztésében. 1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templom és a plébánia épületének felújítását irányította, és a szegények pasztorációjával foglalkozott.
1987-ben II. János Pál pápa a Szeged-Csanádi egyházmegye püspökévé nevezte ki. Püspöki jelmondata: „Föltámadott… ne féljetek!” Püspöksége alatt számos intézményt alapított és újított meg, beleértve katolikus iskolákat és óvodákat.
Az ő közreműködésével tértek vissza a ferencesek alsóvárosi kolostorukba és a Havas Boldogasszony-templomba.
Gyulay aktívan részt vett a Szent István-napi ünnepségek szervezésében, támogatta a szerzetesek Szegedre történő visszatérését. 1993-ban megszervezte az Egyetemi Lelkészséget és a Krízismegoldó Otthont, valamint 100 fős otthont létesített értelmi fogyatékosok számára. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében.
1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnökeként és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagjaként tevékenykedett. Kezdeményezte az Igazságosabb és testvériesebb világot című országos körlevél megalkotását. 1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt. Gyulay közéleti íróként is ismert, számos cikket írt, és gyakran nyilatkozott a médiában. 2006-ban vonult vissza, utódja Kiss-Rigó László lett.