Augusztus 1-jén lépett hatályba az online csalások elleni törvény, amely felgyorsítja a bankok közötti információcserét. Az új jogszabály segítségével követni tudják az elcsalt összeget, és beavatkozhatnak a pénz befagyasztása érdekében.
2023-ban összesen 23,2 milliárd forinttal károsították meg a számlatulajdonosokat az online bűnözők. Idén tovább emelkedett a bűncselekmények száma: az év első három hónapjában a csalók 4277 esetben mintegy 5,4 milliárd forinttal verték át áldozataikat. 2024 első negyedévében 65 százalékkal több ilyen bűncselekményt követtek el, mint a múlt esztendő azonos időszakában. A sikeres bankkártyás visszaélések száma pedig megközelítette az 57 ezret, aminek során 2,7 milliárd forintnyi kárt okoztak az elkövetők.
A történethez hozzátartozik, hogy a bankok egyre sikeresebben szűrik a csalók akcióit: három hónap alatt több mint 235 ezer sikertelen visszaélési kísérletre derült fény, és
a megakadályozott visszaélések száma 2023 közepétől már meghaladja a sikeres csalások számát.
A csalók újabban gyakran alkalmazzák a célzott adathalászat módszerét, amikor a támadók többek között a közösségi médiában elérhető nyilvános információkat felhasználva személyre szabott üzenetekkel próbálják tőrbe csalni a potenciális áldozatokat.
Mindenképpen szükségessé vált a jogszabályi környezet átalakítása. Ennek jegyében lépett hatályba augusztus 1-jén az online csalások elleni fellépést szabályozó salátatörvény, amely a kormányzat szándéka szerint hatékonyan segíti a hatóságok fellépését az online bűnözőkkel szemben.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter a törvény lényeges elemei közé sorolta a bankok közötti információcsere felgyorsítását, amellyel követni tudják az elcsalt összeget, és beavatkoznak a pénz befagyasztása érdekében. A tárcavezető kiemelte, hogy a bűncselekmények felderítésében részt kell venniük az online piactereknek is, amelyeknek feladata lesz a csalásokra használt felhasználói fiókok törlése.
A büntetőeljárások felgyorsítását, egyben az ügyteher csökkentését célozza, hogy a bíróságok ezentúl az általános illetékesség szabályai alapján járhatnak el.
Egy másik változás alapján augusztustól a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet le bizonyos banki és telekommunikációs adatokat, amivel a korábbinál sokkal gyorsabbá válik a személyek azonosításához szükséges adatok begyűjtése.
Olyan fizetési műveletek esetében pedig, ahol ügyfél által ténylegesen jóvá nem hagyott vagy megtévesztés eredményeképpen jóváhagyott fizetési műveletről értesíti a szolgáltatót, lehetővé válik a fizetési művelet felfüggesztése. A törvénymódosítás szerint az azonosított pénzösszeg felfüggesztésének időtartama legfeljebb négy munkanap lehet.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke fontos feladatnak nevezte az online csalások elkövetésének ellehetetlenítését. Mint fogalmazott, a jegybank által elvárt, hogy a bankok a több milliárd tranzakció között valós idejű visszaélésszűrő rendszerrel azonnal, még a teljesítést megelőzően felismerjék azokat az ügyleteket, amelyeknél felmerülhet a visszaélés gyanúja.
A bankszektor már javában dolgozik egy központi, visszaéléseket kiszűrő rendszer létrehozásán, amely előreláthatóan 2025-re készül el.
Az új visszaélésszűrő rendszer mesterséges intelligencia segítségével felismeri és kiszűri a szokatlan fizetési mintázatokat, és ezeket jelzi a bankoknak, mindezt az átutalás öt másodperces végrehajtásán belül.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)