Nem csak Magyarországon, egész Európában megugrott a szamárköhögéses esetek száma, ebben a koronavírus-járványnak és globális folyamatoknak is szerepe van. Erről beszélt az Indexnek Tóth Sándor immunológus, aki azt is elmondta, beszélhetünk-e itthon járványról, és mit lehet tenni a leginkább veszélyeztetett csoportok védelme érdekében.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint még magas átoltottság mellett is 3-5 évente várhatók szamárköhögés-járványok a kontinensen. A koronavírus-világjárvány idején korlátozott volt a Bordetella pertussis nevű baktérium terjedése, 2023-ban azonban már 25 ezer esetet regisztráltak, a 2024-es évben pedig ezt a számot január és március között hétezerrel meghaladtuk. Ugyanakkor az európai hatóság emlékeztet: ez nem példa nélküli, 2019-ben 34 468 fertőzöttet azonosítottak, 2016-ban még ennél is többet, 41 026-ot.
A 2023–24-es időszakban 17 EU/EGT-országban az egy évnél fiatalabbaknál jelentették a fertőzést, míg hat országban a 10–19 éves serdülők körében fordult elő az esetek zöme – áll a jelentésben. A halálesetek többsége csecsemőknél történt, éppen ezért a legmagasabb kockázati csoportba a 6 hónapnál fiatalabb, még nem immunizált gyermekek, főleg az újszülöttek tartoznak.
Magyarországon 1954-ben vezették be szamárköhögés ellen a kötelező oltást, amit először 2, 3, 4 hónapos korban adnak be, az emlékeztetőt pedig 18 hónapos, majd 6 és 11 éves korban.
Az európai országok oltási programja eltérő, sok helyen nem kötelező, csak ajánlott a pertussis elleni gyermekkori immunizálás. Éppen ezért az ECDC 6 hónapos kortól 15 éves korig a gyerekeket a közepes kockázati csoportba sorolja, ha nem oltottak, vagy még nem részesültek a teljes oltási sorban. A 16–64 év közöttiek a fertőzés szempontjából az alacsony kockázatú csoportba tartoznak. A hatóság ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a 65 év felettieknél, a tüdőrákosok, a COPD-ben vagy immunhiányos betegségben szenvedők, a transzplantáltak szervezetét jobban megviselheti a fertőzés, mint a fiatalabbakat vagy a hasonló korosztályba tartozó egészségeseket.
Az európai és magyar járványügyi hatóság, az NNGYK is hangsúlyozza, mivel a legnagyobb veszélyben az újszülöttek vannak, a várandós nők harmadik trimeszterben történő oltásával születendő gyermekük is nagyobb védelemben van a betegség szórványos előfordulásakor.
A hatóság jelentése szerint a július végén a Magyarország két különböző pontján szamárköhögésben meghalt két csecsemő is családi közegben fertőződött meg. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ kéri a szülőket:
a gyermek 2 hónapos koráig ne menjenek vendégségbe, zsúfolt helyekre, ne fogadjanak az újszülötthöz látogatókat.
Immunrendszerük ugyanis még nagyrészt védtelen a környezeti hatásokkal szemben. Ezért is ajánlják, hogy a csecsemő gondozásában részt vevők oltassák újra magukat. Mint írják, jelenleg a szamárköhögés elleni újraoltáshoz szükséges oltóanyag országos lefedettséggel hozzáférhető a patikák számára, és a vakcina elérhetőségét folyamatosan monitorozzák. A felnőtteknek indokolt vakcinák beszerzését kérésre a háziorvos intézi.
Galgóczi Ágnes, az NNGYK járványügyi főosztályvezetője a napokban úgy fogalmazott, hogy a szamárköhögés már járványszerűen terjed Magyarországon, mivel az elmúlt húsz évben 36 ilyen igazolt fertőzés volt itthon, idén pedig 76 igazolt esetnél tartunk. Az év huszadik hetétől kezdett emelkedni a bejelentett pertussisgyanús esetek száma, az elmúlt öt hétben a heti esetszám 16 és 21 között változott.
Tóth Sándor immunológus lapunknak elmondta, hogy a klasszikus értelemben vett járványig nem jutunk el a magas, 98 százalék feletti átoltottság miatt, az epidémia helyett edémiás szinten marad itthon a betegség terjedése. Azaz a fertőzött kis környezetében általában az arra érzékeny családokban jelenhet meg a pertussis. A szamárköhögés legjellemzőbb tünete a kínzó, húzó belégzés, amire negyedik generációs antibiotikum-kúrát alkalmaznak.
A csecsemőknél a köhögőrohamok a légzőizomgörcsig fokozódhatnak, ezért rájuk különösen veszélyes a betegség. Mivel első kombinált oltásukat csak 2 hónaposan kapják meg a gyermekek, ezért a 7. hónapban lévő várandós nő újraoltásával lehet az újszülöttnek némi védelmet adni
– mondta a szakember. Tóth Sándor arra is kitért, hogy a teljes oltási sor után szakmai álláspont szerint 10 évig tart ki a pertussis elleni vakcina védelme a betegség súlyosabb lefolyása ellen. Az emlékeztető oltást a rizikócsoportoknak és a gyermekgondozásban részt vevőknek ajánlja. Az egészséges felnőtteknél a köhögés mellé a légúti betegséghez hasonló tünetek társulhatnak, gyengeség, orrdugulás, orrfolyás, hőemelkedés, ritkán láz. A második szakaszban lép fel a jellemző húzó, rohamos köhögés, amely éjszaka fokozódik, kisgyermekeknél ehhez hányás is társulhat. Akik részesültek a teljes oltási sorban, előfordulhat, hogy panaszmentesen esnek át a fertőzésen.
Az immunológus a szamárköhögés intenzívebb terjedését egyrészt azzal magyarázza, hogy az oltási program a környező országokban közel sem volt olyan fegyelmezett, mint hazánkban. Miközben nálunk már 1954-től a csecsemőkori oltások része volt, a volt jugoszláv területeken, szerb, horvát, szlovén szomszédainknál nem mindenhol immunizálták a pertussis ellen a gyermekeket. Azaz sok felnőtt kimaradt az oltási programból. Napjainkban is csak 85 százalékon áll a gyerekek szamárköhögés elleni immunizálása az említett környező országokban, miközben legalább 95 százalékos átoltottsággal lehetne a tömeges fertőzést megakadályozni.
„Afrikából, Ukrajnából még most is alig van erről adat, Délkelet-Ázsiában sem volt átfogó vakcináció. A globális folyamatokkal, a turizmussal, a menekülthullámmal, de akár a vendégmunkások érkezésével az oltatlan vagy megkopott immunmemóriával rendelkező magyar felnőttek fogékonyabbá váltak a kórokozóra” – részletezte az immunológus, hozzátéve: a koronavírus-járvány idején a maszkhasználat egyéb légúti fertőzés terjedésének is gátat szabott, amelyek az utóbbi években új erőre kaptak.
Az NNGYK legutóbbi jelentése szerint a 30. héten a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül 41 pertussisgyanús eset volt az országban. A szamárköhögés-gyanús bejelentések a fővárosból és 10 vármegyéből érkeztek (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Somogy, Tolna és Zala). A betegek közül 15 volt csecsemő, két fő a 3–5 éves, két fő a 6–9 éves, öt fő a 10–14 éves, egy fő a 15–19 éves, öt fő a 40–49 éves, öt fő az 50–59 éves, hat fő pedig a 60 év feletti korcsoportba tartozott. Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok 14 fő esetében támasztották alá a klinikai diagnózist, az azt megelőző héten 11 igazolt szamárköhögéses eset volt. A heti adatokból is kitűnik, hogy szórványosan, nem minden megyében jelenik meg a betegség.
(Borítókép: Egy kisgyerek védőoltást kap Lyonban, Franciaországban 2024. augusztus 5-én. Fotó: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)