Nettó 210-220 ezer forint körüli illetményért dolgozik a kormányhivatalok dolgozóinak többsége. Eközben a szakszervezet szerint folyamatos terror alatt vannak tartva, a politikai alkalmasság alapján kiválasztott vezető tisztviselők büntetik azokat, akik a problémákat szóvá merik tenni, ráadásul a közösségi médiában sem tehetnek közzé bármit, a munkáltató azt is ellenőrzi.
Az elmúlt öt évben rendre bőkezű fizetésemelésben részesültek a kormányzati vezetők, miközben a ranglétra alján lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer emelték – írja cikkében a 24.hu, melyből az is kiderült, hogy ebben a körben általánosnak számítanak a havi bruttó 320 ezer forint körüli illetmények, és gyakran két-három diplomával rendelkezők keresnek ennyit.
Mint írják, az elmúlt években folyamatosan reálkereset-csökkenést szenvedtek el az államigazgatást működtető kormánytisztviselők és a köztisztviselők. Körükben 2018 óta csak egyetlen alkalommal, a 2022-es parlamenti választást megelőzően történt egy átlagosan 10 százalékos illetményemelés.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint ebben a jelenleg közel 60 ezres munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják.
„Bár a kormánytisztviselőkre, közszolgálati tisztviselőkre bértábla vonatkozik, mely besorolási fokozattól függően az átlagbérnél magasabb, felső határként akár milliós nagyságrendű illetményeket határoz meg, az érdekképviseleti vezető szerint ez a rendszer leginkább arra alkalmas, hogy elfedje azt: a munkatársak oroszlánrésze nettó 210-220 ezer forint körüli fizetésen tengődik” – írja a lap.
Felhívták a figyelmet, hogy a legalacsonyabb, de az ágazatban átlagosnak mondható illetmény a garantáltbérminimum-emelkedés mértékével minden évben nő, ám már így is alulmúlja például a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát. Ráadásul nem jellemző, hogy az alapfizetés mellett pluszjuttatásokat kapnának. A szakszervezeti vezető azt is kiemelte, hogy a csekély illetményekhez a megbecsülés hiánya társul, a dolgozók nemhogy ajándékban, még üdvözlőlapokban sem részesülnek.
A rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-három diplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak
– fogalmazott a lapnak Boros Péterné.
Az alacsony illetmények miatt a közigazgatásban jellemző a munkavállalók elvándorlása, és óriási mértéket öltött a létszámhiány. Az MKKSZ folyamatosan jelezte a problémákat Szalay-Bobrovniczky Vincének, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is. Az elmúlt időszakban több javaslattal is előálltak, de kormányzat eddig egyikre sem reagált.
A szakszervezet számára komoly akadály, hogy a közszféra érdekképviseletei nem vehetnek részt a minimálbér-tárgyalásokon, noha ez létkérdés lenne, mivel a dolgozók többségének illetményét a garantált bérminimumhoz igazítják.
Boros Péterné szerint a dologi kiadásokat nézve is folyamatos nadrágszíjhúzás figyelhető meg az államigazgatásban. Bár a kormányhivatalokat uniós támogatásból felújították, a kirendeltségeken dolgozók rendszeresen szembesülnek azzal, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréje is problémát okoz.
Szerinte a közigazgatási munkahelyeken a kiemelt fizetésért dolgozó vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján válogatják ki, ők pedig munkafelügyelőként viselkednek, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni.
Elmondása szerint a dolgozók véleménynyilvánítása nem érintheti a politikát, amit a hivatalokban úgy értelmeznek, hogy a munkáltatót nem lehet bírálni, így még a problémák feltárása is falakba ütközik. Az MKKSZ-elnök megemlítette a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének kirúgását, aki kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében. Mint mondja, a hivatali dolgozók gyakran szembesülnek azzal, hogy Facebook-bejegyzéseiket a munkáltató ellenőrzi, a kormányt kritizáló posztok miatt figyelmeztetés vagy akár elbocsátás is járhat.
Valótlanságot közölt a 24.hu és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a kormányhivatalokban és járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők bérezéséről – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerda délután.
Mint írták, a cikkben szereplő állításokkal ellentétben a valóság az, hogy a kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben:
Így 2020 óta összesen átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelés valósult meg a kormányhivataloknál. A kormányhivatalokban dolgozók bruttó átlagbére jelenleg: 510.585 forint – emelték ki a közleményben.
Hozzátették, hogy a lap és Boros Péterné szakszervezeti elnök állítása, miszerint az elmúlt öt évben mindössze egyszer – 2022-ben – történt emelés, nemcsak valótlan, de a szféra ismeretének teljes hiányáról vagy szándékos félretájékoztatásról tanúskodik.
Szintén nem igaz az az állítás, hogy a kormányhivatali dolgozók jelentős része a garantált bérminimumért dolgozna. Ezzel szemben az igazság az, hogy a 34 ezer kormányhivatali dolgozó 98,7 százaléka magasabb illetményben részesül, mint a garantált bérminimum
– írták.
A kormány a közigazgatásban dolgozók további illetményemelését kiemelt prioritásként kezeli – áll a közleményben.
A minisztérium reagálása után ismét nyilatkozott Boros Péterné. Mint mondta: fontosnak tartja, hogy a minisztérium megszólalt és azt javasolja, hogy kérdezzék meg együtt a kormánytisztviselőket, hogy „ők is ilyen jónak látják-e a helyzetüket, mint, ahogyan ők leírták” –válaszolta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleményére a szakszervezeti vezető. Hozzátette, hogy az 510 ezer forintos bruttó átlagbér rendkívül nagy bérkülönbségeket takar, mert a vezetők egy bizonyos része kiemelkedő bérezésben részesül, az ügyintézők döntő többsége – köztük több diplomával rendelkező szakemberek – szerinte valóban a garantált bérminimum körüli összeget keresnek.
A szakszervezet elnöke szerint számszakilag kimutatható, hogy a kormányhivatal dolgozóinak 98,7 százaléka többet keres a garantált bérminimumnál, de ez nem tükrözi a valóságot. „Lehet, hogy nem bruttó 326 ezer forintot keresnek, hanem 340 ezer forintot és akkor az már a kérdéses határ felett van, de ne statisztikailag nézegessük ezt és ne dobálozzunk a számokkal” – magyarázta Boros Péterné. Állítása szerint a ma belépő alkalmazottak közel ugyanannyit keresnek, mint a 30 éve ott dolgozók.
A szakszervezet elnöke szerint általános béremelés csak 2020-ban volt, elmondása szerint a 2022-es és a 2023-as emelések nem vonatkoztak mindenkire, ráadásul a sávos rendszer miatt, hiába emelnek, nincs garantálva,hogy az alkalmazottak meg is kapják a saját sávukban meghatározott maximum összeget. A szakszervezet elnöke tisztában van azzal, hogy a minisztériumnak reagálnia kellett a hírre, de szerinte a tárgyalóasztalnál kellene ezzel a kérdéssel komolyabban foglalkozni. „Beszéljük meg együtt, közösen és gondolkozzunk el azon, hogy a mostani rendszer mire jó, mert arra biztosan nem, hogy megtartsuk a közigazgatásban dolgozókat” – húzta alá Boros Péterné.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI)