Vargha Anikó egykori kántor – akitől azért vált meg az egyház, mert kritikával illette Balog Zoltánt – interjút adott a Szemléleknek, melyben elmondta, hogy a püspököt intésben részesítették a református vezetők, ami az egyházban csekély következményű cselekedet szankciójaként jár. Az egykori kántor kiemelte, hogy szerinte az intéssel az ügyet rövid úton a szőnyeg alá akarták söpörni.
Vargha Anikó egykori kántor a Szemléleknek adott interjújában elmondta, hogy miután hónapokkal ezelőtt nyílt levelet írtak a Magyarországi Református Egyház Zsinatának, és jogi eljárást is kezdeményeztek az egyház vezetésénél Balog Zoltán ügyével kapcsoltban, az egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége intésben részesítette a püspököt, valamint felhívták figyelmét, hogy szolgálati viszonya alatt nagyobb körültekintéssel járjon el olyan ügyekben, amelyek társadalmi megítélése kényes.
Az egykori kántor hozzátette, hogy az idevágó rendelkezés az intést csekély következményű cselekedet szankciójaként határozza meg.
Nem tudom, a református egyháznál mi számít komolynak, ha a köztársasági elnök bukása, az államot irányító párt EP-listavezetőjének politikai visszavonulása, és egy több százezres Hősök terei tüntetés náluk csak a csekély társadalmi következmény szintjét üti meg
– jegyezte meg Vargha Anikó.
Azzal folytatta, hogy az intéssel az ügyet rövid úton a szőnyeg alá akarták söpörni, mivel ehhez nem kell összehívni a Zsinati Bíróságot, nem kell nyomozást végezni, és nem tudnak ellene fellebbezni. Továbbá nem életszerű az sem, amilyen gyorsan kiértékelték a feljelentést, ami szintén arra enged következtetni, hogy az egyház gyorsan rövidre akarta zárni az ügyet.
Az áprilisi döntésről az elmúlt hónapokban nem lehetett hallani, ezzel kapcsolatban Vargha Anikó azt jegyezte meg, hogy a határozatot nagyjából két hónapos késéssel postázták nekik. „Ez az eljárás így tisztességtelennek, színtiszta időhúzásnak tűnik: feltehetőleg megvárták a júliusi uborkaszezont, amikor a többség inkább a nyaralásra összpontosít, remélve, hogy ilyenkor a hír nem vet komolyabb hullámokat a társadalomban” – mondta.
Beszélt arról is, hogy panaszukban több konkrét esetet hoztak fel Balog Zoltán tevékenységének káros voltára, többek közt a kegyelmi botrányt, a református egységnap elmaradását, a gödi Topház ügyét, vagy az ő kirúgását is, azonban semmiben nem adtak igazat nekik.
Arra a kérdésre, hogy Balog Zoltán hogyan maradhat még mindig tisztségviselő, Vargha Anikó azt válaszolta, hogy több szempontból bénultság jellemzi az egyházat, és „naivan kezelnek egy rafinált politikust, Balog Zoltánt, akinek mézesmázos szavai továbbra is célba érnek.”
Balog püspök nyilvánvalóvá tette, hogy a kormánnyal tett szövetségre épít. Bár a személye láthatóan kényelmetlenné vált a kormánypártok számára, valamiért mégsem tudnak vele szemben fellépni, márpedig ha ők valakit ebben az országban célkeresztbe vesznek, arról másnap már az egész ország tud. Itt marad a találgatás
– folytatta.
Vargha Anikó elmondta, hogy egy hónapja nyílt levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kérték, hogy szüntessék meg Balog Zoltán rendkívüli, meghatalmazott nagyköveti státuszát, azonban a levélre semmilyen válasz nem érkezett.
Végül arról beszélt, hogy valószínűleg új eljárást kezdeményeznek majd, a nyilvánosságot pedig továbbra is tájékoztatni fogják,
hogy ily módon segítsenek felfedni Balog Zoltán és az őt kiszolgáló rendszer működését, valamint az anomáliákat, a visszaéléseket, mindaddig, amíg nem érnek el változást.
„Egyházaink, közösségeink politikai elfoglalásáról van szó. Meg kell védjük magunkat, nem lehet az egyház a politika szolgálóleánya. Balog püspök azért lett idetéve, hogy a református egyházat politikailag rendben tartsa, a hatalmat kiszolgálja [...]. Ha külső politikai nyomás vagy az igazságszolgáltatás kényszeríti ki a változásokat, még sokkal többet veszítünk a hitelünkből. Ezt mi meg akarjuk előzni, ezért keressük a párbeszédet az egyházi vezetéssel, hogy együttesen védjük meg egyházunkat és közösségünket a romlástól” – zárta az interjút Vargha Anikó.
Ahogy arról beszámoltunk, Balog Zoltán február elején a Magyarországi Református Egyház Zsinatának székházában órákon át tartó meghallgatáson magyarázkodott érintettségéről a kegyelmi botrányban. Az egész országot megrázó botrány hatására lemondott Novák Katalin államfő, majd Varga Judit is bejelentette visszavonulását a közélettől.
Balog Zoltán ugyan lemondott a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztségéről nem. Ebben a cikkünkben azt is bemutattuk, hogy a színfalak mögött milyen kármentési munkába kezdett.
(Borítókép: Balog Zoltán 2024. január 27-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)