A gyermekek 2-4 százalékánál előforduló gerincferdülés itthon is több mint tízezer családot érint. A genetikai okokra visszavezethető betegség nem tartáshiba, vagyis az úszás és a sport nem korrigálja. Rendszeres kontrollal, időben felismerve, korrekciós kezeléssel elkerülhető lenne a műtét – hívta fel a figyelmet dr. Cs. Frank László gyermekortopéd sebész, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa sajtótájékoztatón.
„Magyarországon több tízezer gyermeket érint, mégis számos tévhit övezi a gyermekkori gerincferdülést” – mondta az érintetteket és családjaikat támogató Vertebra Alapítvány vezetője, Schuster Barbara. A szakmai állásfoglalást idézve megerősítette: korai diagnózissal a tinédzserkorú gyerekeken végzett évi több száz, súlyos gerincferdülést korrigáló műtét egy része elkerülhető lenne. Az esetek többségét azonban nagyon későn ismerik fel, amikor a konzervatív kezelés már nem mindig alkalmazható.
A szakértők szerint a kisebb gyerekeknél és a kamaszoknál alapvetően fontos, hogy a szülő, a védőnő, iskolaorvos, de akár a testnevelő tanár vagy az edző is rutinszerűen figyelje a gyermek hátát, aszimmetriát keresve, és gyanú esetén időben specialistához vigye.
Minden életkorban ugyanazok a jelek utalnak erre: az egyik váll feljebb van, a törzs – leginkább hátulról nézve – nem szimmetrikus, a derék íve nem egyforma, félrebiccenti a gyerek a fejét
– részletezte lapunknak dr. Cs. Frank László gyermekortopéd sebész, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa. Hozzátette, hogy a gerincferdülésre való hajlam öröklődhet, ezért ha a családban már előfordult valamelyik formája, fokozottabban kell figyelni a gyerekekre, rutinszerűen ellenőrizni kell őket.
„A szülő is felfigyelhet a rendellenességre, ha a gyermek fürdőruhában, alsóneműben van, de a kontrollt jobb szakemberre bízni. Orvosi szempontból a félévente végzett vizsgálatot tartjuk optimálisnak”– emelte ki.
A szakemberek figyelmeztetnek: a rendszeres mozgás nem akadályozza meg, illetve nem gyógyítja a súlyos gerincferdülést. „Mivel az eltérés megváltoztatja a gerinc struktúráját, sporttal nem befolyásolható. Közkeletű tévhit, hogy az úszás megelőzi vagy gyógyítja a gerincferdülést. A legújabb kutatások ezt cáfolják, sőt egyesek szerint az alapvetően aszimmetrikus eltérés szimmetrikus terhelése még problémát is okozhat hosszú távon” – fejtette ki a Heim Pál Gyermekklinika főorvosa az Indexnek, ugyanakkor hozzátette: az érintetteknél fontos szerepe van a sportnak, amit a szakorvossal konzultálva lehet folytatni.
A gerincferdülés 6 év alatt is kialakulhat, de jellemző megjelenési ideje a serdülőkor, oka az esetek 80 százalékában ma még ismeretlen. Kamaszkorban gyakran nagyot nőnek a gyerekek, de a gerincferdülést nem a hirtelen növés és nem a rossz testtartás okozza – jegyezte meg a főorvos.
A betegség a gyerekek 2-4 százalékánál figyelhető meg, azaz itthon is több tízezer családot érint; a nagyobb deformitások előfordulása a lányoknál négyszer gyakoribb.
Ennek okát még kutatják, a gerincferdülésnek az esetek kisebb százalékában ismert az eredete – ami lehet például veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség, illetve idegrendszeri vagy egyéb betegség.
A gerincferdülés és a fogakat, az állkapcsot érintő rendellenességek gyakran együtt járnak, a korrekciós fűzőt használó fiatalok általában fogszabályzót is viselnek
– hívták fel a figyelmet. Ezért javasolják a szakértők az egyik betegség diagnosztizálása után a másik rendellenességet is kivizsgáltatni. Hangsúlyozták: a terápiát a szakorvos állítja fel, amit időben elkezdve, az utasításokat pontosan betartva panaszmentes felnőttkor érhető el.
„Kezelés nélkül azonban hosszú távon állandósulhat a fájdalom, a gerincferdülés tovább romlik, az egyenetlen terhelés miatt további panaszok léphetnek fel, mindez negatív hatással van a munkaképességre, az önértékelésre, az életminőségre” – fogalmazott az Indexnek Cs. Frank László.
A tartási rendellenességeknél nincsenek rögzült deformitások, szerkezeti eltérések, és a hiba bármikor korrigálható. Valódi gerincferdülésnek azt tekintjük, ha a gerinc szerkezetében is változás jön létre. Ezért a gerincferdülés igazolásához, illetve kizárásához minden esetben röntgenvizsgálat szükséges – részletezte a főorvos.
A tartáshiba ugyan nem betegség, de a gerinc egyenetlen terhelése hosszú távon számos problémához vezet. „Tartáshibát okozhat a »kütyüzés«, a féloldali iskolatáska, a mozgásszegény életmód. Ennek alapvető megoldása az életmód megváltoztatása, ezen belül is a sportolás. Szinte bármelyik rendszeresen végzett sport segíthet, de vannak olyanok, ahol a helyes tartás kiemelt fontosságú, például a harcművészetek, a tánc, a falmászás vagy akár a lovaglás”– tanácsolja az ortopédus.
Mint kiemelték: a tartáshibát könnyű összetéveszteni a fiataloknál igen gyakori, a serdülőkorban kialakuló a gerinccsigolyák deformitásával járó Scheuermann-kórral. A fiúkat és a lányokat hasonló gyakorisággal érintő betegség leggyakrabban a gerinc háti szakaszán jelentkezik, de bármelyik szakaszon kialakulhat. Sokszor nem okoz panaszokat, ezért egyszerűen rossz testtartásnak vélik, nem fordulnak orvoshoz. A kamaszok egy része azonban a deformitás következtében fáradékonyabbnak érzi magát, a hosszabb ülést sem bírják. Az eltérést a képalkotó vizsgálat mutatja ki. Kezeléssel megakadályozható az állapotromlás, gyakran érdemi javulás is elérhető.
A Scheuermann-kór legjellemzőbb megjelenése, amikor a hát felső része jellegzetesen domborúvá, míg a nyaki és a derékrész homorúvá válik
– ismertette a gyermekortopéd sebész.
A gerincferdülés enyhébb eseteinek kezelését a gyógytorna és a korrekciós fűző (korzett) viselése jelenti. Ezzel a növekedés időszakában a deformitás rosszabbodását tudják megakadályozni. „Akár már egy-két éves kortól adható korzett, amit az esetek többségében a biológiai érés végéig kell viselni”– fogalmazott az ortopédus. A terápiát akkor kezdik meg, ha a görbület elérte a 10 fokot, ekkor speciális gyógytornát alkalmaznak, 20 fok felett azonban egész nap kell viselni a fűzőt a gyereknek, amit csak a tisztálkodás és a torna idején szabad levenni. A korzett egyedi méretvétel alapján hőre táguló műanyagból készül. „A szülő és a gyermek is pszichés támogatásra szorul, ha fűző viselésére van szükség” – jegyezte meg Schuster Barbara pszichopedagógus.
Súlyosabb esetben, ha a konzervatív kezelés eredménytelen, műtétet javasolnak, ami három síkban korrigálja a gerincdeformitást, ez titáncsavarok és rudak segítségével, csontos elmerevítés kialakításával történik. A módszert évtizedek óta eredményesen alkalmazzák, jelenleg az országban mindössze két helyen: az Országos Gerincgyógyászati Központban és a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján végeznek ilyen operációt.
A 6–10 órás beavatkozás jelenleg az egyik legnagyobb műtét, amit gyermekeken végeznek. A legtöbb súlyos gerincferdülést korrigáló operációt 12–16 éveseknél végzik, ez egyhetes kórházban tartózkodással 4–6 hét lábadozási idővel jár. „Ezután a gyerekek visszatérhetnek az iskolába, terhelik magukat, a megszokott életüket élik, nem kell tanévet ismételni. Ha volt fájdalom, az megszűnik, a bordadeformitás eltűnik” – részletezte az Indexnek a gyermekortopéd sebész, hozzátéve: lelkileg katartikus hatású a műtét, azonban a megterhelő és kockázatos eljárás bizonyítottan elkerülhető az említett, idejekorán megkezdett konzervatív kezeléssel.
A szakértő azt is hangsúlyozza, hogy a gerincferdülés kezelésére nincsenek valós eredményt felmutató alternatív gyógymódok, a „ csodamódszerek” akár károsak is lehetnek, de mindenképp értékes időt vesznek el az érintettektől. „A manapság reneszánszát élő „csontkovácsolás” sem ajánlott, mert gerincferdülés esetén hatástalan, sőt tovább ronthatja a gerinc állapotát. A gerincferdülés kezelése során a gyógytorna mindig háromdimenziós és egyéni, amit nem vált ki sem a gyógytestnevelés, sem a gyógyúszás” – hangsúlyozta a szakorvos.
A gerincferdülés mint a testképet érintő elváltozás, valamint a hosszú időn át történő fűzőviselés komoly önértékelési problémákat okozhat kamaszkorban, a konzervatív és a műtéti kezelés az egész családot komoly próbatétel elé állíthatja mentálisan és érzelmileg is, ezért a betegség lelki terheinek kezelése is nagy odafigyelést igényel
– fogalmazott Schuster Barbara, hozzátéve: a betegtámogató Vertebra Alapítvány ebben is segíti az érintetteket, többek között a betegútmenedzsment mellett.
(Borítókép: Elva Etienne / Getty Images)