Egy miniszteri rendeletmódosítás miatt augusztustól átlagosan hatvan százalékkal többet kell fizetni a földhivatali ügyintézésért, míg év elejétől azért kell alaposan zsebbe nyúlni, hogy valaki rendezze zártkertjének jogi státuszát, azaz a hivatal kivonja a művelés alól, hiszen háromszorosára emelték a földvédelmi járulékot.
Június végén jelent meg a közigazgatási és területfejlesztési miniszter rendelete, amely július 29-étől átlagosan 60 százalékkal felemelte a földhivatali ügyintézés díjait. Navracsics Tibor miniszter indoklása szerint „a földügyi igazgatás finanszírozása nem központi költségvetési forrásokból, hanem elsősorban a térképi adatok és a tulajdoni lapok adatainak értékesítéséből, valamint az ingatlan-nyilvántartási, illetve a földügyi igazgatás körébe eső eljárások igazgatási szolgáltatási díjából történik”.
Az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti adatok igazgatási szolgáltatási díjai – az infláció és az utóbbi években tapasztalt bevételkiesések ellenére – a korábbi években nem változtak. Az ingatlanügyi hatóságok stabil működéséhez az igazgatási szolgáltatási díjak korrekciója szükséges a bevételcsökkenések mértékében
– hangsúlyozta az úgynevezett végső előterjesztői indoklás.
A mostani díjemelés mindazokat érinti, akik ingatlant adnak-vesznek, ajándékoznak, vagy hitelt vesznek fel. Fontos azonban megjegyezni, hogy a magánszemélyek továbbra is évente kétszer ingyenesen lekérhetik elektronikus dokumentumként a hiteles tulajdoni lapot. Azok számára pedig, akik a fizetős szolgáltatást veszik igénybe, az új díj 4800 forint. Az e-hiteles tulajdoni lapok díját 2023-ban még csökkentette is a parlament – a 2010 óta fizetendő 3600 forintról 3000 forintra, a nem hiteles változat kivezetése mellett.
Az új díjszabás részét képezik az online és személyes ügyintézés során fizetendő díjak is. Ezek a földhivatalokban és a kormányablakokban igényelhető szolgáltatásokat érintik.
Néhány szolgáltatás korábbi és jelenlegi díja:
Szolgáltatás | Korábbi díj | Jelenlegi díj |
E-hiteles tulajdoni lap | 3000 Ft | 4800 Ft |
Papíralapú hiteles tulajdoni lap | 6250 Ft | 10 000 Ft |
Nem hiteles tulajdoni lap | Ingyenes (évente 2 alkalom) |
Ingyenes (évente 2 alkalom) |
Változásbejegyzés | 6600 Ft | 10 600 Ft |
Jelzálogjogbejegyzés | 12 600 Ft | 20 000 Ft |
Soron kívüli ügyintézés 1-5 ingatlan | 10 000 Ft | 16 000 Ft |
Társasház-alapítás bejegyzése | 6600 Ft/társasházi különlap, max. 100 000 Ft | 10 600 Ft/társasházi különlap, max. 160 000 Ft |
Az Inytv. 70/A. § szerinti hatósági bizonyítvány | 3000 Ft | 4800 Ft |
Telekegyesítés | 2000 Ft | 4000 Ft |
Építményekkel kapcsolatos változási vázrajz vizsgálatának igazgatási szolgáltatási díja | 6600 Ft | 10 600 Ft |
Mint arról beszámoltunk, ahhoz, hogy valaki rendezze zártkertjének jogi státuszát, ez év elejétől alaposan a zsebébe kell nyúlnia, hiszen a földtörvény módosításával háromszorosára emelték a földvédelmi járulékot. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos méretű és adottságú föld átminősítéséért akár több százezer forintot fizethet a tulajdonos.
A zártkert mint fogalom mára már csak a köznyelvben és néhány tulajdoni lapon maradt fenn. Pedig jelenleg is mintegy százötvenezren élnek ilyen, meglehetősen bizonytalan jogi státuszú ingatlanban. A zártkert fogalmát egy 1967-es törvény határozta meg:
Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.
A termőföld végleges, más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona-értéke, valamint a törvény mellékletében szereplő táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként fizetni, aminek minimális összege hatvanezer forint. Amennyiben a zártkertet kivonták a művelés alól, a továbbiakban zártkerti művelés alól kivett területként szerepel majd az ingatlan-nyilvántartásban. Bár ezt követően az ingatlan továbbra is külterületnek minősül, azért így – az ingatlanirodák tapasztalatai szerint – sokkalta könnyebbé válhat az értékesítése. Ezzel együtt egy gazdasági épületnek minősített ingatlanra a legtöbb bank nem ad lakáshitelt.
(Borítókép: Németh Emília / Index)