„Részt vettünk az MCC feszten. Nemcsak egy érdekes és sok mindenre kiterjedő pódiumbeszélgetés részesei lehettünk, de a fesztivál egésze alatt készen álltunk a Drogkutató Intézet standjánál, hogy válaszoljunk az érdeklődők kérdéseire” – számolt be erről a Drogkutató Intézet. A fiatalokat egy kérdőívvel várták.
Az első kérdés arra vonatkozott, vajon mindenki legálisan fogyaszthat-e kábítószert azokban az országokban, ahol ez a helyi törvények szerint lehetséges. 42 százalék adta meg a helyes választ, hogy nem. Ugyanis a magyar törvények minden magyar állampolgárra vonatkoznak, bárhol is legyenek a világban. Ezen kívül azt szinte senki nem tudta, hogy a fennen hirdetett legalizációs törvényeknél is erős szigorítások vannak.
A „fű hazájában” Amszterdamban például csak holland állampolgárok fogyaszthatnak füvet és ők is csak akkor, ha életvitelszerűen ott laknak, azaz lakcímkártyával rendelkeznek, és valamely helyi coffee shop regisztrált vendégei. Egy-egy ilyen coffee shop pedig egyszerre csak kétezer regisztrált vendéget tarthat nyilván és csak nekik szolgáltathat. A holland hatóságok és különösen az amszterdami városi tanács 2012 óta, a folyamatos szigorítás útjára lépett, a Drogkutató Intézet szerint nem véletlenül.
Az elképesztő méreteket öltő drogturizmus már élhetetlenné tette a helyi lakosok számára a saját városukat.
A közleményükben azt is kiemelték, hogy ugyanez a helyzet az április elseje óta hatályos német legalizációs törvénnyel. Az ugyanis kizárólag német állampolgárokra, és életvitelszerűen Németországban élőkre – azaz lakcímkártyával rendelkezőkre – vonatkozik. Rájuk is csak akkor, ha regisztrált tagjai valamely német cannabis clubnak.
Majd megjegyezték, bár ez feltétel, a cannabis clubok alapításának részletszabályai a mai napig nem jelentek meg, tehát csak clubtag kaphat füvet, de clubot alapítani nem lehet. Ugyanakkor a Drogkutató Intézet senkinek nem ajánlja, hogy elinduljon füvezni Németországba, mert mind a magyar, mind a német törvények értelmében komoly büntetéseknek néz elébe.
A másik vizsgált kérdés a biofű kérdése, 63 százalék találta el, hogy a biofűnek az égvilágon semmi köze nincs a fűhöz, azaz a cannabiszhoz. A biofű se nem fű, se nem bio, hanem egy designer drog, azaz egy kémiai laborban összetákolt vegyület. A veszélye nemcsak abban rejlik, hogy a hatása sokszorosa a marihuánának és sokkal gyorsabban okoz függőséget, hanem abban is, hogy az olcsósága miatt mindenhol el tud terjedni, és elképesztő mentális rombolást végrehajtani, nemcsak egyes emberekben, hanem egész kisközösségekben is.
A Drogkutató Intézet szerint a legnagyobb veszély mégis az, hogy a marihuána körül kialakult diskurzus befolyásolja a biofű fogyasztóit. Ez azonban végletekig káros, és sokszor visszafordíthatatlan rombolást tud okozni, legtöbbször a hátrányos helyzetű térségekben, a zárt, leszakadó, sokszor roma közösségekben.
Végezetül kiemelték, hogy nagyon értékes beszélgetések és véleménycsere folyt a Drogkutató Intézet standjánál az MCC feszten. Orvostanhallgatótól az aggódó apukáig, volt szerhasználótól a szociális munkásig rengetegen keresték őket.