Székesfehérvár fideszes polgármestere szerint a paksi iparűzési adó elvétele olyan alapvető szolgáltatásokat veszélyeztethet, mint például a bölcsőde, óvoda, szociális intézmények működése. Ráadásul az intézkedés közvetlenül a választások utánra való időzítése is „szerencsétlen”.
Mint az ismert, augusztus elsején megjelent, hogy egy rendelettel különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány a paksi atomerőmű területét. Ennek értelmében augusztustól a Tolna Vármegyei Önkormányzat gyakorolja az atomerőmű feladat- és hatáskörét, vagyis mostantól ők ellenőrizhetik az erőművet. Ezzel együtt pedig az atomerőmű helyi adóbevételeit is elveszik Paks városától, aminek 62,5 százalékát Tolna, 37,5 százalékát pedig Bács-Kiskun vármegye fogja kapni a jövőben.
Az intézkedéssel a város eddigi 19 milliárdos költségvetésének nagyjából 37 százalékát, vagyis 7 milliárdot vettek el. Az intézkedés már az idei költségvetést is érinti, így a város az év hátralévő részében 3 milliárd forinttól esik el. Emiatt az önkormányzat rendkívüli ülésen döntött arról, hogy ha el is nyeri a város közlekedésért felelős cége a vissza nem térítendő 4,3 milliárdos támogatást buszbeszerzésre, arról inkább lemondanak, hogy a jövőben a fenntartással járó költségek ne nehezítsék meg a város anyagi helyzetét.
Semmilyen kormányzati intézkedéssel nem tudok egyetérteni, mely szinte egyik napról a másikra, egy költségvetési év közben, előzetes egyeztetés, konzultáció nélkül, egyoldalúan von el forrásokat egy vagy több önkormányzattól
– jelentette ki az Indexnek Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.
Fejér vármegye székhelyének költségvetése szerint a város teljes bevétele 35,5 milliárd forint, amiből az iparűzési adó 26,8 milliárd forint. Amennyiben egy, a paksihoz hasonló 37 százalékos elvonás érintené a várost, abban az esetben 13,1 milliárd tűnne el a kasszából, így Székesfehérvár már nem tudná fedezni az intézmények fenntartására szükséges 22,8 milliárd forintos kiadást – legalábbis a biztonsági tartalékok felhasználása nélkül.
„Ez egy település működőképességét teheti kockára.
Olyan alapvető szolgáltatásokat veszélyeztethet, mint például a bölcsőde, óvoda, szociális intézmények.
Ezeket ugyanis ma már elsősorban nem az állami támogatásból, hanem az iparűzési adóból működtetik az önkormányzatok” – mondta Cser-Palkovics András.
A kormány pont azután jelentette be az új különleges gazdasági övezet létrehozását, miután a Paksi Deák Ferenc Egyesület jelöltje, Heringes Anita legyőzte az eddigi fideszes polgármestert, Szabó Pétert.
„Az intézkedés időzítését is szerencsétlennek tartom, hiszen arra alig pár héttel egy önkormányzati választást követően és a polgárok által egy demokratikus választás keretében bizalmat kapó új testület megalakulása előtt kerül sor” – vélekedett Székesfehérvár polgármestere, aki úgy gondolja a helyi adó több, mint egyszerű pénzügyi eszköz.
„Meggyőződésem szerint a helyi adó nem csak gazdasági és helyi önkormányzati pénzügyi eszköz, hanem annak jogi, gazdasági és morális elismerése, hogy a lokális közösségnek joga van azon javak egy részét magánál tartani, felhasználásáról az önkormányzatiság alapján helyben dönteni, melyeket maga is termelt meg. Ezt az elvet – is – alapjaiban csorbítja, ha hirtelen és centralizált döntésekkel változtatnak egy önkormányzat életén.
Ráadásul egy ipari centrum által megtermelt helyi adót ugyan át lehet csoportosítani, de az iparból eredő problémákat – közlekedési, környezetvédelmi – és a kockázatokat, esetleges veszélyeket nem. Azok az adott településen maradnak, az ott élőket érintik
– fogalmazott Cser-Palkovics András.
A polgármester elárulta: ő már évek óta szorgalmazza, hogy a kormánnyal közösen átbeszéljék az önkormányzati feladatellátási és finanszírozási rendszert, amely „már régóta megérett az átgondolásra és érdemi, szakmai reformra is”.
„A mostani, paksi példa egyébként azt mutatja, hogy a kormányzat is érezheti ezt, erről árulkodik a döntés iránya, miszerint egy kimagasló helyi adóbevételt regionálisan, agglomerációsan igyekeznek igazságosabban szétosztani. Ez méltányolható, és egyébként szakmailag is alátámasztható cél lehetne, de nem ilyen rapid módon és nem az iparűzési adó, hanem az az alapján fizetendő szolidaritási hozzájárulás vonatkozásában. A nagy ipari, termelési centrumok által megtermelt helyi adóbevételt ugyanis csak az a település kapja, melynek közigazgatási területén ezek a centrumok működnek, viszont több tucat környező – agglomerációs – település polgárai is járnak ezekbe dolgozni. Igazságosabb – és területfejlesztési szempontból is indokolt – lenne, ha a nagy gazdasági centrumvárosok agglomerációja is részesülhetne a helyi adóbevételből” – összegezte.
Székesfehérvár polgármestere egyébként már többször tett konkrét szakmai javaslatot is a kormánynak a rendszer megreformálására.
„A jelenleg központi költségvetésbe befizetett és egyre jelentősebb volumenű szolidaritási hozzájárulást inkább regionális, agglomerációs logikában, akár a vármegyei önkormányzatokkal közösen lehetne elkölteni. Így valóban arra fordíthatnánk ezeket a pénzeket, amire a helyi közösségeknek szüksége van, a szubszidiaritás elve szerint. Teljesülne továbbá az a kormányzat által is megfogalmazott igény, hogy a kimagaslóan teljesítő gazdasági erőközpontok környezete is részesüljön a helyben megtermelt erőforrásokból, ani valóban igazságosabb volna, mint a mostani, közigazgatási határok által megszabott, de a valóság által rég meghaladott rendszere a szolidaritási hozzájárulásnak. Ezt a kérdést egyébként pontosan a kormányzati gazdaságfejlesztés sikeressége teszi egyre feszítőbbé, hiszen mára már az ország szinte minden részén találhatók ilyen nagy ipari centrumok” – foglalta össze javaslatát Cser-Palkovics András.
Mindezt egy átfogó, kidolgozott és előkészített reformmal lehetne elérni, nem pedig egyedi, komoly felháborodást okozó, év közbeni döntésekkel. Ezekkel ugyanis meggyőződésem szerint az adott önkormányzat, a kormányzat és az önkormányzatiság ügye, ezzel a nemzet ügye sérül, továbbá teljesen felesleges, elkerülhető politikai feszültséget okoz, és települések közötti törésvonalakat hoz létre.
Ezzel szemben a szakpolitikai párbeszéd, az érdemi egyeztetések, konzultációk valódi eredményeket és a településeink fejlődését eredményezhetik, csak annyi konfliktussal, mely minden politikaalkotásnak természetes része” – tette hozzá.
(Borítókép: Cser-Palkovics András 2023. január 12-én. Fotó: Németh Kata / Index)