A kormány a július 31-én megjelent Magyar Közlönyben nyilvánította különleges gazdasági övezetté a paksi atomerőmű területét. A döntés gyakorlati következménye, hogy a területen a feladat- és hatásköröket a paksi önkormányzat helyett Tolna Vármegye Önkormányzata gyakorolja, valamint az atomerőmű működéséből származó adóbevételek a várostól két vármegyéhez kerülnek:

• Tolna Vármegye Önkormányzata a bevétel 62,5 százalékával,
• Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata a bevétel 37,5 százalékával rendelkezik.

A rendelet azt is rögzíti, hogy mire használhatják ezt a bevételt: „A beruházással közvetlenebbül érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására”, valamint a bevétel legfeljebb 3 százalékának erejéig a vármegyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire, továbbá az összeg legfeljebb 17 százalékának erejéig a vármegyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel.

7 milliárd forint hiányozhat a költségvetésből

„El vagyok keseredve, a város szempontjából ez tragikus döntés. Augusztus elsején ünnepelhettük volna, hogy ötven éve tették meg az első lépéseket az első blokk építésénél, ehhez képest teljes elkeseredéssel olvastam a rendeletet” – fogalmazott lapunknak Heringes Anita.

A megválasztott polgármester arra a kérdésünkre, hogy a választás előtt voltak-e információi a készülő rendeletről, elárulta:

A kampányban sokszor hallottuk, ha nem a Fidesz nyer, elveszik a város bevételeit. Sokáig abban reménykedtem, hogy ez csak blöff és a kampány része, de a választás után is hallottak erről a hivatal munkatársai. Minden héten megnéztem a Magyar Közlönyt, abban bíztam, hogy rájönnek, felelőtlenség ilyen döntést hozni.

Heringes Anitától azt is megtudtuk, hogy az atomerőmű körülbelül 7 milliárd forint adóbevételt hoz éves szinten a városnak. A döntés után ez az összeg kiesik a büdzséből, ami jelentős szelet a város 18 milliárd forint körüli költségvetéséhez viszonyítva is. A politikus arra is felhívta a figyelmünket, hogy veszélybe kerülhet a 4,6 milliárd forintos, vissza nem térítendő uniós közlekedési pályázatuk is, mert ha nem biztosak abban, hogy lesz forrásuk a buszközlekedés működtetésére, akkor átgondolják, hogy belevágjanak-e.

Az egyelőre nem világos, hogy a teljes összeget bukja-e a város költségvetése, mert a vármegyei közgyűlés a forrásból visszaoszt a településeknek. Heringes Anita abban reménykedik, hogy „a város nagy arányban részesül az összegből. A megyei közgyűlés alelnöke, Orbán Attila paksi, talán érzi a felelősségét ennek. Abban is bízom, hogy nem politikai szempontok alapján döntenek a visszaosztásról.”

Felvették a kapcsolatot a működtető céggel

Heringes Anita leszögezte, hogy örülnek a Paks II. beruházásnak:

Nincs olyan paksi polgár, aki a saját ellensége lenne, és a saját gyermekének ne akarna jó jövőt. Ha valaki az egyetem után az atomerőműben kezd dolgozni, és jól végzi a munkáját, akkor számíthat arra, hogy onnan megy nyugdíjba. Ennyire kiszámítható munkahely kevés van az országban. Az atomerőmű jelentette bevétel teremtette meg azt a lehetőséget, hogy Paks a leggazdagabb magyar városok közé kerüljön, ennek az előnyeit a lakosság is élvezi, az egészségügyi ellátásunk az országos színvonal feletti, és az intézményeink is jól működtek. Az elmúlt időszakban sokkal jobban, hatékonyabban lehetett volna használni a forrásainkat, de ez így is élhető város, és csodákat lehetne művelni, ha jól költenénk el a bevételeinket.

A leendő városvezetés a választás után rögtön felvette a kapcsolatot az atomerőmű vezérigazgatójával, a rendelet megjelenése után pedig újra megkeresték Paks I. és Paks II. kommunikációs igazgatóját, jelezve, hogy továbbra is együttműködő partnerként tekintenek a cégekre. „A rendelettől függetlenül az atomerőmű Pakson működik, a város nélkül nincs Paks II. és nincs jól működő erőmű, tehát ezután is jó kapcsolatot kell ápolnunk a cégekkel” – húzta alá Heringes Anita.

(Borítókép: A Paksi Atomerőmű 2019. 06. 25-én. Fotó: Pavel Bogolepov / Index)