A kelet-közép-európai régió több országa is komoly katonai fejlesztésekbe kezdett. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábban pedig kiemelte, hogy az az ország tudja megvédeni magát – még a NATO tagjaként is –, amelyiknek önálló, valóban hadra fogható, harcképes hadereje van.
Az elmúlt hetekben-hónapokban a régiónk több országa is komoly katonai fejlesztésekbe kezdett – összegezte a Világgazdaság. Robert Kalinák védelmi miniszter közösségi oldalán jelentette be, Szlovákia német gyártmányú harckocsikat vásárol, emellett amerikai vadászgépek beszerzését fontolgatja.
A szárazföldi harceszközökön kívül amerikai Viper helikopterekkel is erősítenének, miután az Egyesült Államok kedvezménnyel kínálja fegyvereiket. Ha a szlovák kormány elfogadja a Pentagon ajánlatát, a Szlovák Fegyveres Erők 12 Viper harci helikoptert, 26 hajtóművet, 1680 rövid hatótávolságú cirkálórakétát és 14 Honeywell típusú navigációs rendszert kapnának.
A lap emlékeztetett arra, hogy Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Ügynökség vezetője is arról beszélt, hogy arra törekszenek, néhány éven belül 300 ezer főre növeljék katonai állományukat. Siewiera szerint erre demográfiai szempontból meg is van minden lehetőségük, jelenleg 216 ezer tagot számlál a lengyel fegyveres erők létszáma.
Ugyanakkor Románia sem akar lemaradni, még júniusban 54 dél-koreai gyártmányú K9 önjáró tarack vásárlásáról tárgyalt az ázsiai országgal, a fegyverekre több mint egymilliárd dollárt költhet Bukarest. Ugyanakkor közben krónikus emberhiánnyal is küzd a román haderő.
Aleksandar Vucsics szerb elnök már februárban bejelentette: Belgrád önmegsemmisítő drónokat vesz az Egyesült Arab Emírségektől, és mintegy hárommilliárd euróért szerez be Rafale típusú francia szuperszonikus vadászgépeket is. A hadsereg és a fegyveripar fejlesztésébe az év végéig további 700 millió eurót fektetnek.
Horvátország történelmének legnagyobb légierő-fejlesztésébe kezdett tavasszal. Francia vadászgépeket, amerikai katonai helikoptereket és kanadai tűzoltórepülőket is vásárolnak. A francia Rafale vadászbombázók első hat példánya április végén már meg is érkezett Zágrábba.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter májusban az Index kérdéseire kifejtette, hogy „háború van a szomszédban, ami nem a mi háborúnk, és nem is akarunk belesodródni ebbe a háborúba, de azt is látjuk, hogy a háborúpárti nyugati politikusok mindent megtesznek, hogy az EU-t és a NATO-t beléptessék ebbe a háborúba. Magyarország az EU és a NATO tagja, mi békét akarunk, de fel kell készülnünk arra is, hogy megvédjük magunkat”.
A tárcavezető azt is kiemelte, hogy az az ország tudja megvédeni magát – még a NATO tagjaként is –, amelyiknek önálló, valóban hadra fogható, harcképes hadereje van.
Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnök pedig azt mondta lapunknak, hogy a NATO-ban elfoglalt helyünket három fő értékelőpont határozza meg. Az első, hogy mennyi a GDP-arányos összeg, amit a honvédségre fordítunk, Magyarország eléri a 2 százalékot, ezzel az európai élmezőnyben vagyunk. A második a békeműveletekben történő szerepvállalás. Magyarország az egyik legnagyobb csapat-hozzájáruló a KFOR-ban, ami egyébként a NATO legnagyobb szárazföldi missziója. A harmadik pont a haderőfejlesztési célok teljesítése. Magyarország két fő célt kapott a NATO-tól, az egyik a légtérellenőrzés, légtérvédelem.
„A NASAMS-alegységek elkezdtek beérkezni, új típusú radarokat építünk, jól haladunk. A másik a nehézdandár felállítása. Itt is látványos eredményekről tudok jelenteni, a harckocsik közül megérkeztek az első Leopard 2A7+-ok, amelyek a magyar igényeknek megfelelő legmodernebb harckocsik Európában. Működésbe lépett a PzH 2000-es önjárólöveg-osztályunk is, valamint megjelent a csapatoknál a Magyarországon gyártott Lynx harcjármű” – összegezte Böröndi Gábor.
A Honvéd Vezérkar főnöke kiemelte azt is, hogy a NATO szempontjából Magyarország katonai megítélése jó, a NATO-szövetségesek körében Magyarország megbecsült tag. Ami a háborút illeti, a NATO önmagában nem tud belesodródni a háborúba, ehhez politikai döntésre van szükség. A NATO katonai tervezése arról szól, hogyan védjük meg a NATO-tagállamokat, beleértve Magyarországot. „A keleti szárnyon elhelyezkedő országok vonatkozásában nagyon komoly, részletes és alapos katonai tervezés folyik, ebben a Magyar Honvédség is részt vesz, egyeztetve a szomszédos országokkal. A NATO-val együtt készülünk Magyarország minden négyzetcentiméterének a megvédésére.”