A majomhimlő mindig is velünk marad, mondta Rusvai Miklós víruskutató, aki szerint a fekete himlő rokona az új vírus, bár korántsem annyira halálos, mint elődje volt. Elmondása szerint két fő oka van, hogy a majomhimlő kezd terjedni a világban: a fekete himlő elleni oltások megszűntetése és az afrikai rágcsálók. A WHO nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett.
Ahogy arról beszámoltunk itt, az Indexen is, egyre jobban terjed a majomhimlő Afrikában, a Közel-Keleten is megjelent a vírus, Kínában már ellenőrzik az országba beutazni kívánó személyeket, és a kutatók szerint az öreg kontinens sem kerülheti el a sorsát, Európában is nőni fog az esetszám.
Rusvai Miklós víruskutató az InfoRádióban elmondta, hogy egy oltás megszűnése és a rágcsálók is fontos összetevői a vírus fennmaradásának, az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett.
A majomhimlő a fekete himlő közeli rokona, mondhatnám úgy, hogy a kistestvére. Ez több értelemben is fontos
– mondta Rusvai, alátámasztva azzal, hogy a majomhimlő is hasonlóan kiütéses tüneteket produkál, mint a fekete, illetve pont a fekete himlő elleni oltás 1990-es megszűntetése hozhatja el a vírus elterjedését.
„A fekete himlő vírusát ugyan sikerült teljesen kiirtani a földről, az már nem fordul elő, és nem okoz fertőzést, de védettség sincs ellene. Úgy tűnik, ennek a félelmetes és több évszázadon, évezreden keresztül pusztító vírusnak, a fekete himlőnek a helyét veszi át a majomhimlő, mert az immunizáltság megszűnt az emberekben” – magyarázta a szakértő.
Ám míg a fekete himlő halálozási aránya 70-80 százalék volt, addig a majomhimlőé „mindössze” 10 százalék.
Viszont az is hozzátartozik, hogy a 15 éven aluliak közül kerül ki az áldozat zöme, tehát a vírus még így is nagyon veszélyesnek minősül Rusvai Miklós szerint.
A terjedés két fő okozója, hogy az afrikai országokban megszűnt a fekete himlő elleni átoltottság, így tehát a fiatalok nagyon fogékonyak a vírusra. A másik ok, amiért nem tud eltűnni a majomhimlő, hogy a rágcsálók tünetmentesen végigfertőzik a fajtársaikat, „a gaboni óriáspatkányt, a különböző erszényespatkány- és mókusmajom-törzseket, valamint a többi vadon élő rágcsáló állatot”. Ezeket az állatokat pedig megölik és elfogyasztják az ott élők, így a vírus átterjed az emberekre is, akik már egymás között is terjesztik a kórt.
Rusvai szerint a szexmunkások is gócpontnak számítanak, hiszen szexuális úton is terjed a betegség. Például 2022-ben főleg az azonos neműekkel szexuális kapcsolatot létesítők fertőződtek meg, és akkor is csak kevés hiányzott, hogy ne váljon globális fertőzéssé a majomhimlő.
Afrikában ez a vírus mindig is jelen volt és jelen lesz, hiszen a vadállatokból nem tudják kiirtani
– szögezte le a víruskutató hozzátéve, hogy minél több Afrikában a beteg, annál valószínűbb a spillover jelenség, vagyis hogy túlcsordul az esetszám, és a fertőzés elkezd terjedni más földrészek felé is, ahol bármikor kirobbanhat a járvány. Védekezni a fekete himlő elleni oltással lehet ellene.
A szakember szerint azért szánja rá magát nehezen a WHO a vakcinázásra, mert egy betegség akkor tekinthető eltűntnek, ha az emberiség már nem védekezik ellene. Viszont ha újraindul a fekete himlő elleni oltás, akkor – hiába nem ez a vírus okozza a bajt – a bolygó már nem tekinthető fekete himlőtől mentesnek.