Az elmúlt években exponenciálisan nőtt az allergiások száma világszerte, ma már minden harmadik ember érintett, közülük a legtöbben a parlagfű pollenjére érzékenyek, ettől itthon majdnem kétmillió ember szenved. Az NNGYK jelentése szerint hazánkban augusztus közepétől magas koncentrációban van jelen a levegőben a növény virágpora. A nyári utazások új kihívás elé állíthatják az allergiában szenvedő betegeket, de azoknak is okozhat kellemetlen meglepetést, akik nem is tudnak arról, hogy ilyen betegségük lenne – fogalmazott az Indexnek Temesszentandrási György allergológus, aki arra is kitért, milyen úti céloknál találhat enyhülést, aki parlagfű-allergiás.
A napokban jobban kínozhatják a szénanáthaszerű tünetek a parlagfű-allergiásokat. Jelentkezhet orr- és szájnyálkahártya-viszketés, orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés – mondta a szakorvos, aki hozzátette: őszig előfordulhatnak a növény pollenjével összefüggő panaszok. A hőség hatására intenzívebb a parlagfű virágporszórása, de vannak területi eltérések a pollenterhelésben, ami lehűlés, csapadék hatására mérséklődhet – ismerteti a Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Egyébként napi jelentésükben nyomon követhető a várható, területenként akár eltérő pollenkoncentráció.
Az aeropollenológiai vizsgálatokat 1989-ben indították el Szegeden és Budapesten, amelyek során feltérképezték, milyen periódusokra bontható a hazai növények virágzása, melyek a levegőben található leggyakoribb virágporszemek, és ezek allergén hatása milyen erősnek tekinthető. A pollenallergiák többségéért felelős parlagfűnek 5 fajtája létezik, ebből csak egy őshonos a mediterráneumban, a többi behurcolt gyomnövény.
Hazánkban az Észak-Amerika déli régióiból, főként az Arizonából származó ürömlevelű parlagfű terjedt el. Az 1920-as évektől tartják számon, de igazi, robbanásszerű növekedése az elmúlt 30-35 évre tehető. A botanikus kertekben ugyan már az 1700-as években is megtalálható volt – az allergológus szerint nem zárható ki, hogy némely esetben innen kiszabadulva kezdett terjedni – a vizsgálatok szerint fő betelepülése az 1860-as években kezdődött. Valószínűsítik, hogy az amerikai búza és burgonya importjával érkezett Európába.
A korai terjedés elsősorban kikötők, illetve vasútvonalak környékén volt megfigyelhető. Az európai kikötőkből, például Rijekából és Horvátországból a Dunántúl felé, Triesztből és Genovából Észak-Olaszország felé, valamint Marseille-ből a Rhône völgye felé terjedt. Napjainkban a parlagfűvel leginkább fertőzött három régió Európában: a Rhône völgye, Észak-Olaszország és kiváltképp a Kárpát-medence.
Következő jelentős behurcolási időszaka az első világháború idejére tehető, mégpedig a hadsereggel érkezett lovak takarmányával. Magyarországra a Délvidék felől jött be, erre utal népi rácfű vagy szerbfű elnevezése; először Orsovánál észlelték, a 20 század elején. Az 1920-as évektől a faj fokozatosan az egész Alföldön, majd a Dunántúlon is elterjedt. A Kárpát-medence klímájának melegebbé válásához sok más növénnyel szemben jól alkalmazkodott, ezért már az egész országban megtalálható, a legnagyobb példányszámú kártevő gyomnövénnyé vált. Közismert neve onnan ered, hogy leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, elvadult parlagon hagyott területeken nő gyorsan, és szorít ki minden más fajt.
„Míg 1968-ban még egyetlen parlagfűpollent sem találtak Szegeden, a ’90-es évek végére már a világon legmagasabb pollenkoncentrációt itt mértek. Mivel virágzása hosszan elnyúló, ezért az egyes években akár 90-125 napon át van jelen a pollenje a levegőben, és évente 45-60 olyan nap van, mikor értéke az allergiás határérték feletti”– fejtette ki Temesszentandrási György.
A szakorvos leszögezte: a parlagfű okozta szénanátha és asztma nem gyógyíthatók, a gyomnövény maximális irtásával lehetne megelőzni a betegséget. Mint rámutatott: aki július végétől október közepéig torokkaparást, könnyezést, szemvörösséget, szemviszketést, vizes orrfolyást tapasztal, valószínűsíthető, hogy a parlagfű pollenjére érzékeny, mivel ez az időszak egybeesik a növény virágzásával. Ezt főként Prick-bőrteszttel vagy IgE-specifikus bőrvizsgálattal igazolják.
A kezelést illetően elmondta, hogy a tünetek enyhítésére antihisztamint, a panaszok függvényében szemcseppeket és nyálkahártyán nem felszívódó szteroidkészítményeket alkalmaznak.
Arra is kitért, hogy ha a légúti panaszok mellé hasmenés, haspuffadás társul, gyanítható, hogy úgynevezett keresztallergia áll a háttérben, ami a parlagfű pollenjére érzékenyeknél dinnyefélék (görög és sárgadinnye, avokádó, kivi, papaya), zeller, sárgarépa és banán fogyasztása után jelentkezhet.
Temesszentandrási György szavai szerint a tévhitekkel ellentétben az új allergiagyógyszerek már nem álmosítanak, de hosszú távú megoldást csak az immunterápia jelenthet, amit az allergén megjelenése miatt a parlagfű esetén már tél végén meg kell kezdeni. „A deszenzibiláció a növényi pollenek mellett alkalmazható többek között gomba-, atkák, macskaszőrallergének ellen is. A kezelés hatására a T-sejtes immunválasz megváltozik, az allergénspecifikus IgE csökken. Egy második immunválasz változást idéz elő az allergénspecifikus T-sejtes immunválasz eltolódásával”– részletezte a módszert a szakorvos.
Több allergénre való fokozott érzékenység esetén arra alkalmazzák, amire az adott illető szervezete a legintenzívebben reagál. „Hároméves kezeléssel 10 éves tünetmentesség vagy jelentős, 80 százalékos tünetcsökkenés érhető el. A betegek tapasztalatai alapján így már a következő szezonban, a kezelés első évében is jelentős javulás észlelhető” – fogalmazott a szakorvos.
A nyári utazások új kihívás elé állíthatják az allergiában szenvedő betegeket, de azoknak is okozhatnak kellemetlen meglepetést, akik nem is tudnak arról, hogy ilyen betegségük lenne
– figyelmeztetett az allergológus.
Régiónként más a pollenterhelés, és másfajta növények allergizálnak. Például a fekete üröm pollenkoncentrációja Olaszországban, Spanyolországban, Nyugat-Franciaországban vagy a balti államokban magasabb, mint hazánkban. A szakorvos felhívta a figyelmet, hogy a légúti allergiában szenvedőknek érdemes elutazás előtt tájékozódni az adott ország pollenhelyzetéről, és a szükséges tüneti szerekkel útnak indulni.
A tengerek melletti, párásabb levegő nem kedvez a pollenrepülésnek, így ott a szénanáthától szenvedő betegek rögtön panaszmentessé is válhatnak. Temesszentandrási György szerint hasonlóképp jótékony hatású a hegyvidéki éghajlat, mivel a parlagfű csak 400-500 méteres tengerszint feletti magasságig képes felterjedni. Az Északi-középhegység magasabb részein lényegében nem fordul elő.
Észak-Európában, Nagy-Brittaniában, Észak-Franciaországban, Németországban, Lengyelországban egyelőre nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben mutatható ki.
„Bár a faj alkalmazkodóképessége miatt feltételezik, hogy a globális felmelegedéssel nő a pollenkoncentráció, hosszabbodik a szezon, az élőhelyek észak felé terjednek, egyre több ember válik érintetté, emiatt globálisan nő az allergiás megbetegedések száma” – mutatott rá az allergológus. Egy klímamodell szerint a parlagfű pollenjével szembeni érzékenység több mint kétszeresére nő Európában: a jelenlegi 33 millióról 2050-re 77 millióra. A szakorvos szerint ennek számos oka lehet, az egyik, hogy egyre több potenciális allergén jelenik meg környezetünkben, továbbá a túlzott antibiotikum-használat, és az anyatejes táplálás visszaszorulása következtében elmarad az immunrendszer erősödése.
Az allergológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi út során a táplálékallergiások számos kihívással szembesülhetnek, az egzotikus ételek kockázatot jelenthetnek – még azoknak is, akik korábban nem is tudtak allergiájukról. A rákok, kagylók, halak a kifejezetten erős allergének közé tartoznak – hozta fel példaként, hozzátéve: bárkinek lehet lényegében bármitől allergiás reakciója.
(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)