A június 9-i önkormányzati választások után még meg sem alakult az új fővárosi közgyűlés, de már sokan a testület lehetséges feloszlásáról beszélnek. Lehet, hogy a kormánypártok saját csapdájukba léptek, amikor tavaly decemberben támogatták a Mi Hazánknak azt a törvénymódosítási javaslatát, amely a fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondását négyötödös többséghez kötötte?
Mint arról beszámoltunk, Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke a Válasz Online-nak adott interjújában arra tippelt, hogy egy éven belül feloszlik a fővárosi közgyűlés. A politikus jóslata azért is figyelemre méltó, mert adott esetben épp pártjának három közgyűlési mandátuma lehet a mérleg nyelve a feloszlás kimondásához.
A 2024. június 9-i önkormányzati választás jogi hátterének története 2021 őszéig nyúlik vissza, amikor az Országgyűlés Szabó Tímea ellenzéki képviselő javaslatára eltörölte azt a korlátozást, amely szerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő negyvenegy napon belüli időpontra.
Ezután a kormány úgy döntött, hogy 2024-től egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás.
A kormány azzal indokolta a döntést, hogy könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is. A részvételi és a költségmegtakarítási szempontok mellett van egy harmadik is, mégpedig a júniustól októberig tartó hatalmi vákuum kérdése. A választópolgárok június 9-én tudniillik arról döntöttek, hogy 2024 októberétől 2029 tavaszáig kik vezessék az önkormányzatokat. Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása alapján az önkormányzati képviselőket és polgármestereket kivételesen négy és fél évre választották meg, ahogy ugyanez a módosítás tisztázta azt is, hogy a hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart.
Aztán tavaly novemberben Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője törvényjavaslatot nyújtott be „Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról” címmel az Országgyűléshez. Indítványát ezzel indokolta:
2014-ben a Fidesz egyoldalúan vezette be az új fővárosi választási rendszert, amely kizárólag Budapestre vonatkozóan más választási rendszert jelent, mint a vármegyék esetében. Nyilvánvaló, hogy a hatályos rendszer a két legnagyobb politikai pólusnak kedvez, amely nem felel meg a demokratikus sokszínűségnek. Annak érdekében, hogy Budapest valóban a budapestieké lehessen, a város ne váljon politikai zsarolás, önkény és csaták színterévé, ezért javasoljuk a tisztán arányos választási rendszer bevezetését a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása érdekében.
Szabadi törvényjavaslata azért is szokatlan volt, mert az ellenzéki képviselő az önkormányzati választások előtt fél évvel kezdeményezte a fővárosi választási rendszer módosítását, többek közt azzal, hogy a közgyűlés tagjait listán válasszák meg, és ne kerüljenek automatikusan a testületbe a kerületi polgármesterek. 2014 óta tudniillik a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester lett közgyűlési tag, míg kilenc mandátumot a kompenzációs listákról osztottak ki.
Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője szerint az volt az indítvány célja, hogy megfékezzék a félszázalékos Párbeszéd túlhatalmát Budapesten, hiszen úgy van a pártnak Karácsony Gergely személyében főpolgármestere és több kerületben alpolgármestere, hogy nincs mögöttük tényleges társadalmi támogatottság.
A Fidesz sokáig nem nyilvánított véleményt, aztán december 6-án elkészült a törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjainak javaslata, amely sokat sejtetően csupán néhány jogtechnikai pontosítást tartalmazott.
Az ellenzéki képviselők ezért úgy látták, hogy valójában az egész csak színjáték, és a Fidesz írta a javaslatot, amit a Mi Hazánk strómanként benyújtott.
Elég komoly tétben mernék arra fogadni, hogy nem a Mi Hazánk-frakcióban kodifikálták a javaslatot. Láttam már ellenzéki törvénymódosítókat, és olyanokat is, amelyeket profi apparátus írt. Ez egy nagyon profi javaslat
– nyilatkozta Karácsony Gergely a Telexnek.
Tarlós István volt főpolgármester a Magyar Nemzetnek adott interjújában elképzelhetőnek tartotta, hogy a Fővárosi Közgyűlés pártjai elkapják Karácsony Gergelyt azzal, hogy nem szavazzák meg a költségvetést. A fő kérdés azonban szerinte az, hogy a Tisza Párt meg akarja-e buktatni Karácsonyt, egy túl gyorsan kierőszakolt új választás ugyanis komoly kockázatokat rejthet magában. Ha az látszik, hogy Karácsony megbuktatása az egyetlen szempont, egy megismételt választáson könnyen kontraproduktív lehet.
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot december 12-én elfogadta, és így a 2023. évi XCV. törvény 2024. január 5-én hatályba lépett – benne a fővárosi közgyűlés feloszlásának új szabályaival:
Korábbi közlésünkkel ellentétben, és ennyiben mindenképpen pontosítani kell magunkat: 2014-ig kellett a feloszlás kimondásához nem négyötödös, hanem úgynevezett minősített többség, ami az összes képviselő több, mint felének igen szavazatát takarta. 2014 után viszont kettős négyötödös szabály lépett életbe: a fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondásához az önkormányzati képviselők négyötödének igen szavazata kellett, valamint a főváros lakosságszámának legalább négyötödét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata.
2024. január 5-e után annyiban egyszerűsödött a helyzet, hogy a fővárosi közgyűlés feloszlását már önmagában a Karácsony Gergely mögötti Párbeszéd–Zöldek–DK–MSZP szövetség is tudja blokkolni a hét mandátumával. Vagyis a feloszlás kimondásához a közgyűlés harminchárom tagjából huszonhétnek kell megnyomnia az igen gombot.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2024. február 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)