Ismét tisztavatásra készül a Kossuth tér. De pontosan kik és miért lépnek be a Magyar Honvédség kötelékébe? Miért jó most egyenruhát ölteni és a katonaéletet választani? Egyáltalán: mennyit keresnek, és pontosan mi a különbség a hivatásos és szerződéses katonák között? Ezekre a kérdésekre kerestük most a választ. Az biztos: a Magyar Honvédség képes olyat nyújtani, amit semmilyen más munkáltató, olyan helyekre lehet eljutni és olyan szakmákat lehet kitanulni, valamint végezni, amikre sehol máshol nincs lehetőség. Sok fiatalnak kitörési lehetőség. Nem mindenkinek való a katonalét, de akinek igen, annak hatalmas lehetőség a Magyar Honvédség.
Augusztus 20-án a hagyományoknak megfelelően ismét ünnepélyes tisztavatás lesz a Kossuth téren. Ez az alkalom tökéletes apropót nyújt arra, hogy megvizsgáljuk, milyen fizetések várják most a jelentkezőket a Magyar Honvédség kötelékében. A honvédtisztek illetményemelése kimagasló,
az elmúlt két évben 37,5 százalékkal emelkedett az illetményük.
Mindenekelőtt érdemes tisztázni, a katonai szolgálati formák jelentősen eltérnek egymástól, mindenki, aki szeretne csatlakozni, megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. A hivatásos és szerződéses katona a köznyelv szerint „főállású katonaként” szolgál azzal a különbséggel, hogy az előbbi határozatlan időre választotta a katonai pályát, míg a szerződéses katona meghatározott ideig, általában 5–10 évig szolgál a Magyar Honvédségben.
Amennyiben a jelentkező elhivatottsága kellően nagy, úgy akár hivatásos katonaként megkezdheti a katonai pályafutását. Azonban ha szerződéses katonaként időközben megtetszik valakinek a katonai pálya, akkor kérvényezhető a hivatásos állományba vétel.
Érdemes kitérni a tartalékos szolgálati formára, amit főleg azok választanak, akik szeretnék kipróbálni magukat katonaként, vagy jelenlegi szaktudásukkal szeretnék szolgálni a Magyar Honvédséget, de a polgári állásukat, karrierjüket nem kívánják feladni. Azok számára, akik rövidebb – 2, illetve 6 hónapig, vagy legfeljebb 1 évig – egybefüggő időtartamban szeretnének belekóstolni a katonaéletbe, nekik a területvédelmi tartalékos szolgálat nyújthat lehetőséget a részvételre. A Szeretem, megvédem! tartalékoskampány még jelenleg is tart.
Hivatásos és szerződéses katonának jelentkezhet minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár – vagy magyar állampolgárság hiányában az, aki szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal és megfelelő magyarnyelv-ismerettel rendelkezik.
Fontos feltétel, hogy rendelkezni kell érvényes magyarországi lakcímmel és/vagy tartózkodási hellyel, büntetlen előéletűnek kell lenni, pontosabban: egyedi parancsnoki mérlegelés alapján kisebb súlyú bűnelkövetőknél ettől el lehet térni, de őket csak legénységi állományba lehet felvenni. Valamint legénységi állomány esetében legalább alapfokú, altiszti állomány esetében legalább érettségi bizonyítvánnyal, tiszti állomány esetében pedig felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni.
Az biztos, hogy a Magyar Honvédség olyan biztos hátteret nyújtó szervezet, amellyel lehet tervezni. Emlékezetes, az Embert a vasra toborzókampánykor 737 ezer forintos kezdő illetményt biztosított a Magyar Honvédség. Garantált, a honvédségnél rengeteg érdekes és kihívást jelentő feladatot és bizonyos szakmákat csak itt végezhetnek – két éve egy külön cikksorozatban foglalkoztunk az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezreddel és a vadászpilótákkal. A tűzszerészek kifejezetten arra világítottak rá, hogy a katonai szolgálat a bajtársiasság és bizalom olyan speciális keveréke, amelyet kizárólag a honvédségnél lehet megtapasztalni.
Az illetményrendszer stabil alapot nyújt a katonai előrelépéshez, ami lehetővé tesz egy tisztességes megélhetést, és ezenkívül biztosítja, hogy aki többet teljesít, nagyobb tapasztalattal rendelkezik, megfelelő módon elismerjék – ez már csak azért is igaz, mert soha ennyi társadalmi, politikai és pénzügyi támogatást nem kapott a modern kori történetében a haderő, mint most. A Magyar Honvédség már versenyképes javadalmazást biztosít.
A területvédelmi tartalékosok komponensét néhány éve alakították ki és fejlesztik. Tavaly a korábbi kettő mellé további öt ezredet hoztak létre, és önálló parancsnoksággal látták el. Amíg a modern – egyes esetekben a legmodernebb – fegyverekkel felszerelt hivatásos katonák a bázisokon állomásoznak országszerte, a hét tartalékos ezred behálózza Magyarországot. A könnyűfegyverzettel felszerelt területvédelmi tartalékosok segítik és kiegészítik a hivatásosok feladatait.
A honvédség a havi illetményen felül egyéb juttatásokat nyújt családalapításkor, gyermek születésekor, tanévkezdéskor, valamint kedvezményes és ingyenes pihenési lehetőségeket is biztosít. Lakástámogatási rendszert működtet a szerteágazó vásárlási kedvezményrendszer mellett, bankszámla-hozzájárulást, egyenruházati ellátást, tanulmányiösztöndíj-lehetőséget és képzési támogatást is nyújt az ingyenes egészségügyi ellátás mellett.
A területvédelmi alakulatokhoz szerződött tartalékos katona alapvetően a lakóhelye/tartózkodási helye szerinti járásban teljesít katonai szolgálatot. A tartalékos szolgálat alapkiképzéssel kezdődik (5 hét alapkiképzés, előre egyeztetett időpontban és helyszínen, vagy modulképzés 12 modul/24 nap/modulonként 2 nap lakhely szerinti járásban, akár hétvégén is). Az alapkiképzést a szerződéskötéstől számított egy éven belül kell elvégezni. Az alapkiképzést követő évtől évente legalább 7 nap szolgálatteljesítés kötelező.
Tartalékos-szerződéskötés esetén bruttó 150 ezer forint összegű egyszeri szerződéskötési díjat fizetnek. A behívott tartalékosok a kiképzéssel vagy tényleges szolgálatteljesítéssel töltött napokra kiemelt illetményt kapnak, amely legalább legénységi állomány esetén napi bruttó 24 ezer forint, altisztek esetén napi bruttó 30 ezer forint, míg a tartalékos tisztek esetén napi bruttó 36 ezer forint összeget jelent. Behívás esetén térítésmentes élelmezési ellátásra, illetve laktanyai elhelyezésre is jogosult a tartalékos katona.
Ezen túl évente bruttó 600 ezer forint összegű rendelkezésre állási díjra is jogosult. A felsőoktatásban, valamint a szakképzésben tanuló (18. életévét betöltött) tartalékos katona havi jelentős összegű honvédségi ösztöndíjra is pályázhat. Továbbá az egyetemi felvételikor pluszpont járhat a fiataloknak. Bruttó 500 ezer forint eseti ajánlási bónusz jár annak, akinek az ajánlására a jelentkező szerződést köt a honvédséggel.
Pont a napokban írtuk meg, hogy a kelet-közép-európai régió több országa komoly katonai fejlesztésekbe kezdett. Szlovákia német gyártmányú harckocsikat vásárol, emellett amerikai vadászgépek beszerzését fontolgatja. Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Ügynökség vezetője is arról beszélt, hogy arra törekszenek, néhány éven belül 300 ezer főre növeljék katonai állományukat.
Románia sem akar lemaradni, még júniusban 54 dél-koreai gyártmányú K9 önjáró tarack vásárlásáról tárgyalt az ázsiai országgal, a fegyverekre több mint egymilliárd dollárt költhet Bukarest. Ugyanakkor közben krónikus emberhiánnyal is küzd a román haderő.
Aleksandar Vucsics szerb elnök már februárban bejelentette: önmegsemmisítő drónokat vesznek az Egyesült Arab Emírségektől, és mintegy hárommilliárd euróért szerez be Rafale típusú francia szuperszonikus vadászgépeket is. A hadsereg és a fegyveripar fejlesztésébe az év végéig további 700 millió eurót fektetnek.
Horvátország történelmének legnagyobb légierő-fejlesztésébe kezdett tavasszal. Francia vadászgépeket, amerikai katonai helikoptereket és kanadai tűzoltórepülőket is vásárolnak. A francia Rafale vadászbombázók első hat példánya április végén már meg is érkezett Zágrábba.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter májusban az Index kérdéseire kifejtette, hogy „háború van a szomszédban, ami nem a mi háborúnk, és nem is akarunk belesodródni ebbe a háborúba, de azt is látjuk, hogy a háborúpárti nyugati politikusok mindent megtesznek, hogy az EU-t és a NATO-t beléptessék ebbe a háborúba. Magyarország az EU és a NATO tagja, mi békét akarunk, de fel kell készülnünk arra is, hogy megvédjük magunkat”. A tárcavezető azt is kiemelte, hogy
csak az az ország tudja megvédeni magát – még a NATO tagjaként is –, amelyiknek önálló, valóban hadra fogható, harcképes hadereje van.
Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke azt mondta lapunknak, hogy a NATO-ban elfoglalt helyünket három fő értékelőpont határozza meg. Az első, hogy mennyi a GDP-arányos összeg, amit a honvédségre fordítunk, Magyarország eléri a 2 százalékot, ezzel az európai élmezőnyben vagyunk.
A második a békeműveletekben történő szerepvállalás. Magyarország az egyik legnagyobb csapat-hozzájáruló a KFOR-ban, ami egyébként a NATO legnagyobb szárazföldi missziója. A harmadik pont a haderőfejlesztési célok teljesítése. Magyarország két fő célt kapott a NATO-tól, az egyik a légtérellenőrzés, légtérvédelem.
(Borítókép: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtisztjelöltjei díszmenetben vonulnak az eskütétel után az augusztus 20-i nemzeti ünnepen a budapesti Kossuth téren 2017. augusztus 20-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)