Az államalapító Szent István király napja ma hivatalos állami ünnep, egyben a magyar katolikus egyház egyik fő ünnepe. A második világháború után, négy évtizeden át azonban a kommunista hatalom lázasan igyekezett kiszorítani a megemlékezésekből első királyunkat, hogy augusztus 20-át az új kenyér és a szovjet típusú alkotmány ünnepévé tegye.
Szent István király alakja és alkotása ezer éve megkerülhetetlen, érthető, hogy a különböző korok különböző vonatkozásait emelték ki. Az ünnep vallási jellege mellett már a kezdetekben is megjelent az állami-nemzeti vonatkozás. Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa szerint a Szent Jobb-körmenet, ami eredetileg katolikus processzió, már a XIX. században nemzeti jelleget öltött, például 1860-ban, az önkényuralom idején a körmeneten a Szózatot énekelték, vagy a két háború között Horthy Miklós is rendszeresen részt vett rajta – jóllehet a kormányzó református vallású volt.
1989 óta is gyakorta ott vannak a körmeneten az ország vezetői, vallásra való tekintet nélkül.
Ahogy Mária Terézia saját uralkodói hatalmának legitimálására használta a szent király alakját, 1848-tól az önkényuralom, majd a dualizmus időszakában a nemzeti szuverenitás, a kilencszáz éves magyar állam ereje és önállósága került az ünnep homlokterébe. Trianon után új aktualitást kapott az ünnep; a revíziós célok és vágyak jegyében a Szent István-i Magyarország egyfajta apoteózisa lett. A revíziós gondolat mellett szembenállást is kifejezett a modern totalitárius eszmékkel – kommunizmussal, fasizmussal –, illetve az ezekkel szimpatizáló újpogány mozgalmakkal.
Az Országgyűlés 1938-ban fogadta el Székesfehérváron, ahol első királyunk a törvénynapokat tartotta, a Szent István király dicső emlékének megörökítéséről szóló törvénycikket, amelyben augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánította.
1949-től Rákosiék augusztus 20-át az új kenyér és mindenekelőtt a szovjet típusú alkotmány ünnepévé tették. Ennek érdekében a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény kihirdetését augusztus 20-ára időzítették. A törvény preambuluma így kezdődött:
A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját.
Az 1956-os forradalom leverése után Kádár János igyekezett közelebb hozni az emberekhez az ünnepet, ezért felújították a Horthy-korszak néhány ünnepi rendezvényét, így a tisztavatást és az augusztus 20-i tűzijátékot, illetve megrendezték a Dunán a vízi és légi parádét is. A Szent Jobb-körmenetet viszont 1948-tól 1989-ig, azaz 41 évig nem engedélyezték, sőt magát a Szent Jobbot is elzárták a nyilvánosságtól, hosszú évekig egy páncélszekrényben őrizték.
Ezzel szemben a rendszerváltozás előtt, egészen 1989-ig állami ünnep volt:
Az Országgyűlés 1991. március 5-én vitatta meg a Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló törvényjavaslatot. Mivel az Antall-kormány hivatalosan nem foglalt állást a kérdésben, a képviselők bölcsességére lett bízva, hogy a három nemzeti ünnep – március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a – közül melyiket választják állami ünnepnek.
Hamar kirajzolódtak az erővonalak: a koalíciós pártok szónokai augusztus 20-a, az ellenzékieké pedig inkább március 15-e jelentőségét ecsetelték. Október 23-a érdekében csak a kisgazdapárti Kovács Béla és Kelemen András MDF-es népjóléti államtitkár emelt szót.
Az egyik kormánypárti képviselő, Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki történészként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ismert kutatója volt, március 15-e állami ünneppé tétele mellett érvelve megjegyezte, hogy
a nyári szabadságolások miatt augusztus 20-ára kiürülnek a külképviseletek, ami nehézkessé tenné az ünnepi fogadások, hivatalos állami események megrendezését.
Az ugyancsak MDF-es Fekete Gyula író azt javasolta: legyen március 15-e a magyar nemzet, augusztus 20-a a magyar államiság, míg október 23-a a köztársasági államforma ünnepnapja. Módosító indítványára azonban csak 44-en szavaztak igennel, 182-en viszont nemmel, és 38-an tartózkodtak.
Izgalmasan alakult az állami ünnepet eldöntő végszavazás:
A történtek után több mint három évtizeddel mindenképpen érdekes, hogy a legtöbben október 23-áról szavaztak (278-an), de nagyon sok tartózkodással. Azzal pedig, hogy augusztus 20-ára többen nyomták meg az igent (159), mint ahányan a nemet és a tartózkodást együttvéve (117), eldőlt, hogy Magyarország hivatalos állami ünnepe augusztus 20-a lett.
(Borítókép: Az államalapító Szent István király ünnepén tartott Szent Jobb-körmenet a fővárosi Széchenyi téren 2023. augusztus 20-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)